Az országgyűlés első 50 napjának értékelése

Az Országgyűlés első ötven napja kiváló alkalom arra, hogy megnézzük mi történ a Parlament megalakulása óta. A számok, statisztikai eredmények segítségével értékeljük az egyes képviselőcsoportok munkáját, és megnézzük, hogy a mostani tempó miben különbözik a 2002-es és a 2006-os parlament megalakulásának kezdeti időszakától.

Tovább

Kongresszus utáni helyzetelemzés

Szombaton tartotta a parlamenti választások utáni tisztújító kongresszusát az MSZP. Kérdés az, hogy ezek után erősíteni tudja e váltópárti szerepét a szocialista párt, vagy továbbra is veszít támogatottságából. Egy politikai párt jövőbeli szerepét nem csak az határozza meg, hogy mit tud, vagy akar magából mutatni, hanem az is, hogy a külső környezet, benne a többi párt, és a társadalomban róla kialakított kép mit enged számára. Ebből a szempontból elemeztük a hétvége eseményeit.

Tovább

Új modell született, a frakciókormányzásé, a kormány eddig háttérben maradt.

Az újonnan megalakult parlament első ülésszakának lezárultával sokan sokféleképpen elemezték már az új kormányzat eddigi teljesítményét. Legfrissebb elemzésünkben az elkészített törvényjavaslatok, kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek számát alapul véve vonunk le következtetéseket. Álláspontunk ez alapján, hogy a fölényesen megnyert választások óta a Fidesz a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be. A modell lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja, így az első „felvonásban” a kormányra csak a statisztaszerep hárult.

Tovább

Súlytalannak, inkább reprezentatívnak tartják a köztársasági elnök intézményét a mai magyar politikai berendezkedésben. Az elmúlt húsz évben regnált három államfő igyekezett betölteni, sőt, tágítani a rá szabott keretet, ennek hatására már a közvélemény is jól ismeri, hogy a jogszabályi és politikai mezőben a köztársasági elnöknek milyen mozgástér áll a rendelkezésére. Az államfőnek valójában két olyan jogköre van, amivel nemcsak verbálisan fejezheti ki szándékát. Az egyik a kinevezési jogkör, hiszen akaratán kívül néhány kulcspozícióba nem lehet jelöltet kinevezni, a másik pedig a sokat emlegetett elnöki vétó.

Tovább

Augusztusban készítette el az új kormány a 2010-es őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programját. A terv negyvenkét jogszabálytervezetet tartalmaz, azaz a kormány mostani szándékai szerint ennyi törvény kerül benyújtásra azzal az igénnyel, hogy év végére az utolsó szálig elfogadtatnák azokat. A negyvenkét törvény nem számít kirívóan magasnak az elmúlt nyolc ülésszakhoz képest, de ha hozzávesszük azt a gyakorlatot, hogy a kormányok általában felülteljesítik ebbéli terveiket, valószínű, hogy egy háromhetente ülésező parlament akkor teljesíthet egy ilyen intenzív programot, ha közben a kormány senkivel sem egyeztet a javaslatokról.  Mellékelt táblázatunkban összeszedtük, hogy 2006 óta az ülésszakok előtt az aktuális kormány hány törvény elfogadtatását jelezte az Országgyűlésnek, végül pedig hány került tényleges elfogadtatásra. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a nemzetközi egyezmények kihirdetését tartalmazó törvényeket nem számoltuk bele egyik ülésszakba sem.

Tovább

Radikális változáson ment át az önkormányzati rendszer a kétharmados kormánypárti többség intézkedései nyomán. A törvényhozók egyrészt csökkentették az önkormányzati képviselők számát, valamint a megyei közgyűlések választási szabályait is átalakították. Mostani elemezésünkben azt tekintjük át, hogy a megyei és a fővárosi közgyűlésben milyen mandátumarányokra számíthatunk ez év őszén. Modell-számításunk alapja a tavaszi parlamenti választások eredményei, vagyis a pártok megyei listán szerzett szavazatának arányai.  Ezekből az adatokból kivontuk a 23 megyei jogú város szavazóköri adatait (hiszen ezek a városok saját közgyűléssel rendelkeznek), és így prognosztizáljuk, hogy mi várható a megyei közgyűlésekben, illetve a fővárosban október 3-a után.

Tovább

A gazdasági válság hatására az elmúlt években jelentős erőre tettek szert a radikális, szélsőséges mozgalmak. Ahogy Magyarországon, úgy Európában is elsősorban a szélsőjobboldali politikai formációk előretörése a tendencia, míg a radikális baloldali szervezetek nem tudták számottevően növelni társadalmi bázisukat. 2008-ban az osztrák parlamenti választásokon két szélsőjobboldali párt összesen 29,5 százalékos eredményt ért el (FPÖ 18%, BZÖ 11,5), Kelet-Európában pedig Magyarországon a legszembetűnőbb ezen eszmék előretörése, hiszen a Jobbik több mint 16 százalékos eredményt ért el a tavaszi parlamenti választásokon. A szélsőbaloldali pártok közül említésre méltó parlamenti eredményt Európában a német szociáldemokratáknál (SPD) radikálisabb eszméket képviselő Die Linke (Bal Párt) ért el idén tavasszal az észak-rajna-vesztfáliai választásokon, 5,6 százalékos eredménnyel.

Tovább