Közöljük a 2019-es létminimum és társadalmi minimum előzetes adatait!
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított
létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok
Tovább
A Policy Agenda által számított 2020. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (0,88%) is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.
Tovább
A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából – a 2018 és 2019 évi kutatások után – 2020 májusában a Policy Agenda telefonos megkérdezést végzett 1000 munkavállaló bevonásával és felmérte, hogy a „munka világa félelmei” kapcsán hogyan is alakul a társadalom tagjainak helyzete, különös tekintettel vizsgálva az életünket alaposan felforgató korona-vírus járvány következtében változó foglalkoztatottságot, jövedelmi helyzetet és egyáltalán az erősödő félelmeinket.
Tovább
A 2020. március végéig ismertté vált tények alapján kíséreljük megbecsülni, hogyan alakulhatnak gazdaságunk-társadalmunk folyamatai a koronavírus okozta válság miatt.
Elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy most nem a pénzügyi szektor „fertőződöttsége” okoz világméretű járványt, mint 2008-ban. A globalizált gazdaság folyamatai nagyjából rendben folytak, és most a valóban jól működő rendszerek és ágazatok, vállalkozások kerültek/kerülnek lehetetlen helyzetbe, amely akár eddigi kiemelkedő tevékenységük ellenére csődjüket is okozhatja. Ezzel pedig hazánkban is százezreket foszt meg munkájuktól, a családok nagy részének okoz komoly megélhetési nehézségeket.
A sajtóban utóbbi időben kiemelt helyen szerepelt ügyek (Gyöngyöspata, bírósági ítéletek kormányzati felülbírálása) okán a Policy Agenda megnézte, hogy 2006-tól hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.
A Policy Agenda által számított 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (1,01%) jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, így a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – részben a változatlan versenyképességi problémákkal összefüggő munkaerő-piaci anomáliáink miatt. A fiskális és monetáris folyamatainkat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.
A 2018. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – az előző évhez hasonlóan – most ismét megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszony foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. A megelőző 2017. évhez viszonyítva a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.
Hazai és nemzetközi szinten is sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban Uniós – összehasonlításban miképp teljesített a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésének tekintetében.
A Fidesz 2010 óta nem szembesült ekkora problémával, mint az októberi önkormányzati vereség és annak következményei. Hiszen nem csak Budapesten és a nagyvárosokban, hanem a budai őskonzervatív körzetek mellett számos kisvárosban is erodálódott a Fidesz többsége, amelynek egyik szimbóluma 2010 óta jobboldali vezetésű Jászberény, ahol a megismételt választáson óriásit buktak a kormánypártok. Egy hónapja még alig 14 szavazattal maradtak alul, de ahelyett, hogy elfogadták volna a vereséget, kiharcolták az új választást. A jászberényiek azonban mintha erre inkább bedühödtek volna, a Fidesz immáron 3758 szavazattal kapott ki, azaz 50-50 százalékos döntetlen közeli helyzetből 62-34-es kínos vereségbe lavírozták magukat.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első negyedévi kedvező GDP növekedés után – 2019. III. negyedévében (1,02%) a bővülés enyhe csökkenését jelzi, egyes területeken már nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A vállalatok körében változatlan, de a háztartásoknál az eddigi optimizmusa csökken és enyhe kockázat is érezhető a külső gazdaság lassulása miatt. Ez jellemzi a fiskális és monetáris környezetet is. Az infláció erőteljes emelkedése megakad, de a forint gyengesége változatlan marad.