A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, ezt követően a Policy Agenda folytatta a kutatási programot.
Tovább
A Policy Agenda 2022. III. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe továbbra is bizonytalansággal terhelt hónapokat jelez, és a fogyasztói árak emelkedésének szinte mindenre kiterjedő hatását mutatja. Az év első felének viszonylag kedvező gazdasági növekedése folyamatosan lassul és recesszióba fordul. Az idei évre összességében még 4% körüli bővülést, de 2023-ra már az ikerdeficittel terhelt és emiatt is komoly fiskális-monetáris nehézségekkel küszködő gazdasági visszaesést jeleznek. Az orosz katonai támadás nemcsak az ukrán társadalom számára jelent egyre nehezebben elviselhető állapotokat, hanem az egész európai gazdaságra károsan hat. Hazánkra is egyre fokozódó terheket rak, szinte minden gazdasági-pénzügyi folyamatunkra kiterjed az energia-nyersanyag ellátás romlásával. A gazdasági válság leküzdése jelentős támogatásokat igényelne a legtöbb gazdálkodó szervezet, a családok és szinte valamennyi intézmény számára, de ennek kevés az esélye a tartalékok felhalmozásának korábban elhalasztott lehetősége miatt.
Tovább
A Policy Agenda által számított 2022. I. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe jelentős visszaesést és komoly nehézségekkel terhelt évet jelez. A megelőző évi általános gazdasági javulás, valamint még ez év elején is elfogadhatónak vélt folyamatok kedvezőtlenre fordulásával már egyértelmű, hogy ikerdeficittel, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel terhelt időszak következik. A tavalyi év végétől egyre romló költségvetés, a már két hónapja tartó orosz-ukrán háború által elmélyülő – szinte az egész világgazdaságot befolyásoló és szinte minden gazdasági-pénzügyi folyamatra kiterjedő – gazdasági válság okozta helyzet már az infláció megugrásával és várható további növekedésével is jellemezhető, mérhető.
Tovább
A Policy Agenda e heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a kormány által a 6+1 termékkörben bejelentett maximalizált árazás, milyen megtakarítást jelent egyes társadalmi csoportok esetében. A fogyasztási adatok, és a KSH által mért havi árak alapján az intézkedés kb. 250 forintos egy főre jutó megtakarítást jelenthet egy családnak, miközben a társadalmi egyenlőtlenség szempontjából, ismét a jobb anyagi helyzetben lévők járnak jobban.
Tovább
A Policy Agenda által számított 2021. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (0,95%) az elmúlt évi jelentős visszaesést követően kissé javul, és ez jelzi szinte valamennyi ágazat – így a leginkább kritikus idegenforgalom – lassú feléledését. Az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye újra bővül. A helyreállítás szükségszerűen növekvő forrás-felhasználása következtében a fiskális folyamataink javulását az újraindítás jelentősen nehezíti, ráadásul a választási időszakban további kiadásnövekedés lesz. Magas marad a költségvetési hiány, és a növekvő inflációt követően a megkezdett monetáris szigorítás tovább folytatódhat. A kedvezőbb egyensúlyi folyamataink helyreállítását ez évben a fogyasztói áremelkedés üteme mellett a forint esetleges tovább gyengülése is nehezíteni fogja. A foglalkoztatottság 2020 tavasza után bekövetkezett csökkenése, a munkanélküliség érezhető emelkedése és a nehézségeknek kitett családok jövedelem-szűkülése is jelentős életviteli gondokat okozhat. Mindezeket befolyásolhatja a járvány esetleges újabb „fellángolása”, és a társadalmi-politikai feszültségek.
Tovább
Közöljük a 2019-es létminimum és társadalmi minimum előzetes adatait!
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított
létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok
Tovább
A Policy Agenda által számított 2020. II. negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (0,88%) is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportunkban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.
Tovább
A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából – a 2018 és 2019 évi kutatások után – 2020 májusában a Policy Agenda telefonos megkérdezést végzett 1000 munkavállaló bevonásával és felmérte, hogy a „munka világa félelmei” kapcsán hogyan is alakul a társadalom tagjainak helyzete, különös tekintettel vizsgálva az életünket alaposan felforgató korona-vírus járvány következtében változó foglalkoztatottságot, jövedelmi helyzetet és egyáltalán az erősödő félelmeinket.
Tovább
A 2020. március végéig ismertté vált tények alapján kíséreljük megbecsülni, hogyan alakulhatnak gazdaságunk-társadalmunk folyamatai a koronavírus okozta válság miatt.
Elöljáróban fontos hangsúlyozni, hogy most nem a pénzügyi szektor „fertőződöttsége” okoz világméretű járványt, mint 2008-ban. A globalizált gazdaság folyamatai nagyjából rendben folytak, és most a valóban jól működő rendszerek és ágazatok, vállalkozások kerültek/kerülnek lehetetlen helyzetbe, amely akár eddigi kiemelkedő tevékenységük ellenére csődjüket is okozhatja. Ezzel pedig hazánkban is százezreket foszt meg munkájuktól, a családok nagy részének okoz komoly megélhetési nehézségeket.
A sajtóban utóbbi időben kiemelt helyen szerepelt ügyek (Gyöngyöspata, bírósági ítéletek kormányzati felülbírálása) okán a Policy Agenda megnézte, hogy 2006-tól hogyan változott Magyarországon a jogrendszer és a kormányzat viszonya.