Az országgyűlés első 50 napjának értékelése
Az Országgyűlés első ötven napja kiváló alkalom arra, hogy megnézzük mi történ a Parlament megalakulása óta. A számok, statisztikai eredmények segítségével értékeljük az egyes képviselőcsoportok munkáját, és megnézzük, hogy a mostani tempó miben különbözik a 2002-es és a 2006-os parlament megalakulásának kezdeti időszakától.
Eddig 578 önálló indítvány került benyújtásra az Országgyűlés elé. Ezek között megtalálhatóak törvényjavaslatok, országgyűlés határozati javaslatok, interpellációk, kérdések, jelentések. Korábbi két parlamenti nyitóidőszakokkal összehasonlítva nem számít nagyon magasnak ez a szám, mivel 2002-ben 569 kezdeményezés, míg 2006-ban 488 került az Országgyűlés asztalára. De jelentősen eltér a FIDESZ első kormányzásának parlamenti nyitányától, amikor összesen 24 indítvány került az Országgyűlés asztalára az első ötven nap során. A mostani ciklus mégis kitűnik a többi közül, mivel az első ötven napban 86 törvényt nyújtottak be. Az alábbi táblázatban ezt mutatjuk be:
év | kormány által benyújtott törvényjavaslat | kormánypárt által benyújtott törvényjavaslat | ellenzék által benyújtott törvényjavaslat | összesen |
2002 | 12 | 10 | 12 | 34 |
2006 | 19 | 6 | 12 | 38* |
2010 | 13 | 46 | 20 | 80** |
*- egy négypárti és egy bizottsági törvényjavaslat került benyújtásra, amelyet nem tüntettünk fel sem a kormány, sem az ellenzék oldalán
**- benyújtásra került egy MSZP-KDNP által közösen jelzett javaslat, amelyet nem tüntettünk fel, sem a kormány, sem az ellenzék oldalán
Fidesz-KDNP-Kormány
Az adatok abból a szempontból meglepőek, hogy 46 kezdeményezést adtak be a FIDESZ-KDNP képviselői. Ezzel a korábbi ciklusok gyakorlatától eltérően a kormányból a frakcióba tolódott át a törvényhozás, mivel ez lehetőséget adott számukra a törvényhozási munka felgyorsítására. Normál esetben ugyanis egyeztetési kötelezettsége van a kormánynak, amely hetekkel meghosszabbíthatja az egyes javaslatok elfogadását, míg egy formálisan képviselő által beadott módosítás már nem igényli ezt a folyamatot. A gyors törvényalkotási munkában rejlő veszélyek és kockázatok ellenére tudatosan alkalmazza a FIDESZ-KDNP ezt a technikát. Néhány médiában is vihart kavart ügytől eltekintve (pl. GYES-en lévő köztisztviselők kirúgás alóli védelmének megszüntetése, miniszterek fizetésének emelése, médiatörvény körüli hazai és nemzetközi botrány) képesek voltak eddig végigvinni az eredeti szándékaikat. Azt is látni kell, hogy jogalkotási szempontból kevés olyan javaslat volt, amely komolyabb szakmai munkát igényelt volna. Gyakoriak voltak azok a kezdeményezések, amelyek egy-egy korábban elfogadott változtatást helyeztek hatályon kívül. A kormány a kezdeményezés lehetőséget a miniszterelnök által bejelentett gazdasági akcióterv meghirdetése után vette át. Azt megelőzően csak néhány javaslattal álltak elő (pl. PTK hatálybalépésének elhalasztása), illetve az előző kormánytól örökölt és például az EU-s jogharmonizáció miatt végigvitt törvényjavaslatokat tárgyalt az Országgyűlés.
Törvényalkotási szempontból a kormány munkája eddig alig értékelhető, hiszen a kormánypártok eddig négyszer annyi törvényt nyújtottak be a parlamentnek, mint a kormány, ugyanakkor valószínű, hogy a törvényjavaslatok szövegét, illetve a szükséges módosító javaslatokat a kormányzati apparátus készítette el.
A Fidesz-KDNP eddigi parlamenti szereplése hatékony és eredményes, ami kétharmados parlamenti többségük ismeretében elvárás. Ugyanakkor az egyeztetésben eddig nem jeleskedett a kormányzó erő, döntéseikről az érintettek többnyire a sajtóból értesülhetnek. A miniszterelnök ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy csak ősszel akarnak lassítani parlamenti munkájukban. A nagy számú és gyorsan beadott javaslatok azonban magukban hordozzák a hibákat is, ami már eddig is okozott problémákat.(pl. a kormányszóvivő bejelentette, hogy a családon belüli ajándékozás július elsejétől illetékmentes, ám a törvénycsomag még nem is került beadásra, a hibát utólag kellett korrigálni)
A fenti táblázatban lévő adatok is azt mutatják, hogy számosságát tekintve az ellenzék aktívabbnak bizonyul ebben a ciklusban, mint korábban, de a kétharmados többséggel szemben még igazából keresik a helyüket:
MSZP
Meglepő, hogy a legnagyobb ellenzéki pártfrakcióval rendelkező MSZP öt törvényjavaslatot nyújtott be csupán az Országgyűlésnek. A kezdeményezéseket tartalmuk alapján megvizsgálva az látszik, hogy szakpolitikai kérdésekben az MSZP-nek két kezdeményezése volt (nemzeti agrárkár-enyhítés kapcsán, illetve a PTK-val kapcsolatosan), amely azt mutatja, hogy a parlamenti munkának ebben a szegmenségben még nem akarták, vagy nem tudták aktivizálni magukat. Várakozások azok voltak, hogy az MSZP, miután 20 éves parlamenti rutinnal rendelkezik, több önálló kezdeményezésekkel jelentkezik.
Egy ellenzéki párt számára az jelentheti a nyerő taktikát, ha gyorsan, akár apróbb ügyekben képes álláspontját a médiában is megjelentetni. Az Országgyűlési munka szempontjából ebből a szempontból a legmegfelelőbb az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések műfaja. Az MSZP a törvények kezdeményezésével szemben inkább ezen a téren fejtett ki a többi pártnál nagyobb aktivitást. Az országgyűlés első ötven napjában kezdeményezett 128 interpellációból 84-et MSZP-s képviselők nyújtottak be, az 49 azonnali kérdésből 12-t szocialista képviselő tett fel, míg a 191 kérdésből több mint a fele, 137 kötődik hozzájuk. Megnéztük, hogy hasonló szituációban 2002-ben, amikor a kormányt ott hagyva ellenzéki szerepbe kellett beleszoknia a FIDESZ-nek, milyen aktivitást mutattak ebben a műfajban. Az összesen beadott 191 interpellációból 122-t, az 52 azonnali kérdésből 21-et és a 188 kérdésből 133-at adtak be. Tehát az akkori ellenzék legnagyobb frakciója is hasonló taktikát választott a parlamenti munkában, mint az MSZP, de a számokat tekintve nagyobb aktivitással.
Az MSZP annak ellenére, hogy a legrutinosabb parlamenti szereplők egyike, keresi önmagát. A választásokon elszenvedett vereség óta még nem sikerült rendeznie a soraikat és ez látszik eddigi parlamenti munkájukon. Ha a hétvégi kongresszusukon le tudják zárni ezt a korszakot, akkor parlamenti váltópárti szerepüknek megőrzéséhez már mindenképpen elvárás a hatékonyabb és eredményesebb politizálás. Kulcskérdés, hogy valóságos számarányuknál nagyobb, és ezáltal aktívabb frakciónak kell látszaniuk.
Jobbik
Várakozásokkal ellentétben jelentős aktivitást nyújtott a Jobbik a parlamenti munkában. Az első ötven napban 10 törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek közül hét (SZJA változtatása a piaci kereset fogalmára vonatkozóan, közcélú adományozás kapcsán adószabályok változása, BTK módosítása a jogszabály kihirdetésének jogellenes magatartására vonatkozóan, termőföld védelmének szabályozása, a közoktatási törvényben a javítóvizsgára vonatkozó szabályozás módosítása, alkotmány módosításának kezdeményezése az ÁSZ költségvetést ellenőrző előzetes szerepéről, adótörvény módosítása az ÁFA befizetésre vonatkozóan) szakmai kérdésekben fogalmazott meg javaslatot. Annak szellemében meglepő ez, hogy kezdő frakcióként kevés tapasztalattal rendelkezetek, és a megfelelő háttérapparátust is most kezdték felépíteni.
Ugyanakkor a kérdések, interpellációk, azonnali kérdések műfajában 62 önálló kezdeményezést tettek összesen, amely mandátumarányukat tekintve jelentősen alacsonyabb, mint az MSZP-é.
A Jobbik a parlament első napjaiban eddig a Tisztelt Ház falai között eddig nem tapasztalt erőszakos, agresszív politizálással jelentkezett. A nyilvánosság számára ebben ki is merült politikájuknak bemutatása, mivel szakmai kérdésekben, vagy saját kezdeményezéseik kapcsán nem mutattak kommunikációs aktivitást. A Jobbikról tudni lehetett, hogy a parlamenten kívüli élet jobban fekszik nekik, hiszen akciózásra épült politikájuk kevésbé érvényesülhet az Országgyűlés falai belül. Hamarosan kiderül, hogy tudnak-e ezen a tendencián változtatni.
LMP
Az LMP-vel szemben jelentős várakozások voltak. A pártban meglévő holdudvart nézve arra lehetett számítani, hogy markáns, önálló kezdeményezésekkel jelennek meg az Országgyűlésben. Az első ötven nap nem igazolta ezt. Az LMP szakpolitikai témák közül egyedül a PTK módosítását kezdeményezte a cselekvőképesség ügyében, a többi javaslata a demokratikus rendszerek működtetésével volt kapcsolatos (pl. kampányfinanszírozás). A törvénykezési munkát napi politikai ügyekre használja, nem látszik, hogy a párt szakmai kérdések kapcsán önálló kezdeményezéssel képes lenne megjelenni. Természetesen, ahogy az MSZP esetében is, elképzelhető, hogy a parlamenti szezonkezdetet átadják a kormánypártoknak, mivel helyzeti előnyük kapcsán ők jobban képesek tematizálni a napirendet. Ősszel ugyanakkor megpróbálnak önálló karakterrel megjelenni.
Ugyanakkor az is meglepő, hogy a kisebb energiát igénylő parlamenti műfajokban (kérdések, interpellációk) is csupán 18 kezdeményezésük volt, amely összesnek az 5%-át sem éri el. Ez kifejezetten azt mutatja, hogy nem voltak képesek kihasználni a parlamenti műfaj adta lehetőségeket, és témákat építeni a későbbi megnyilvánulásaikhoz.
Az LMP eddigi parlamenti szereplése nem igazolja a várakozásokat. A kampányban látott jogvédő-liberális álláspontjukat eddig nem tudták bemutatni. Inkább a sodródás jellemezte a pártot, de mivel új parlamenti erőről beszélünk, később talán bizonyítani tudnak.