Újra rezsiharcról szólhat a politika
A Fidesz alelnöke törvényjavaslatot nyújtott be a „rezsicsökkentés megvédése” érdekében. A kezdeményezés egy korábbi, az Európai Bizottsággal letárgyalt és júniusban elfogadott törvényi változás „visszaállítása”. A helyzet fonákja, hogy a javaslat elfogadása kétharmados többséget igényel. Nyáron az MSZP szavazta meg az EU-konform változást, most az a kérdés, hogy lesz-e ellenzéki párt, amely kisegíti a kormányoldalt, vagy újra elindul az egymásra mutogatás. A Policy Agenda a szóba jöhető politikai forgatókönyveket nézte meg.
Nem csökken, hanem nő az állami alkalmazottak száma
A kormány az állami alkalmazottak számának csökkenését tűzte ki célul. Ezt kettős fegyvernek szánja, hiszen ennek segítségével csökkentenék a bürokráciát, valamint enyhítenék a versenyszférában megjelenő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján ugyanakkor azt látja, hogy az állami szféra nem csökken, hanem növekszik.
A „rossz adat” is sokkal jobb, mint az elhallgatott adat
Magyarországon a létminimum számítását a rendszerváltás óta a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Ezzel a munkával 2015-ben felhagytak, ekkor közölték utoljára (2014. évre vonatkozóan) a létminimum összegét. A Policy Agenda szakértői úgy gondolták, hogy ez a több évtized óta használt mutató nem érdemli meg, hogy bármilyen (akár politikailag motivált) okok miatt megszüntessék. Ezért a KSH által alkalmazott módszertan alapján (megfelelően dokumentált módon), a KSH által felvett háztartásstatisztika és kapcsolódó adatbázisok segítségével (amelyet készséggel rendelkezésünkre bocsátottak) kiszámítottuk a létminimum 2015. évi összegét.
Mit ad a Fidesz a nyugdíjasoknak?
A 2017. évi költségvetés kapcsán bejelentette a kormány, hogy jövőre 0,9%-kal nőnek a nyugdíjak. Az érdekvédelmi szervezetek felháborodtak, az ellenzék cinikusnak minősítette, miközben a kabinet és a kormánypártok a törvény szövegével védekeznek, illetve az alapvető élelmiszerek áfa csökkentését emlegetik. A Policy Agenda megnézte, hogy mi is történt a nyugdíjasokkal 2010 óta.
LÉTMINIMUM: 2015
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, 2015-re a Policy Agenda elkészítette a számítást, amely pontosan beleillik az elmúlt 10 év idősorába (lásd 4. sz. táblázat). A projekt támogatója a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Elhárult a sztrájkveszély?
A vasútnál elmarad a sztrájk, a pedagógusokat engedményekkel elégítené ki a kormány, egyedül a Volán-társaságoknál van készülődés. Röviden március végén így néz ki a társadalmi elégedetlenség. Ugyanakkor a kormánynak nem sikerült minden konfliktusforrást ártalmatlanítania, de egyenlőre elkerülte egy nagyobb sztrájk lehetőségét. A Policy Agenda elemzésében bemutatja az ide vezető okokat.
Mire készül a közmunkával a kormány?
A közfoglalkoztatásra 2016-ban az előző évben felhasznált pénzeknél mintegy 90 milliárd forinttal lehetne többet költeni. A közfoglalkoztatottak bérét azonban mégsem emelik, sőt az sem látszik, hogy ha több embert akarnának foglalkoztatni, akkor hol találnának havi átlagban 84 ezer emberrel több közmunkást, mint amennyi 2015-ben volt. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy e területen mi is lehet a kormány tényleges célja.
Így alakította át a kormány nyugdíjrendszert
Úgy tűnt pár hónapig, hogy a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről a szakszervezetek népszavazást tudnak kikényszeríteni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban úgy néz ki, hogy megúszták a politikai pártok ezt az ügyet, amely sokkal mélyebb gazdasági és társadalomfilozófiai döntéseket kényszerített volna ki, mint ami elsőre látszik. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogyan áll a nyugdíjrendszer átalakulása, mit hozott és mit vitt el.