A kormány a költségvetési lyukak befoltozása miatt 2011 tavaszán célul tűzte ki, hogy átalakítja a rokkantnyugdíj-rendszert. Ennek hatásaként a munkaerőpiacra visszatérő százezreket és közel 100 milliárd forint megtakarítást reméltek. A Policy Agenda elemzéseiben folyamatosan vizsgálja, hogy valójában mire képes a kormány ezen a területen. Az eddigi eredmények egyelőre pénzügyi és politikai kudarcot mutatnak.
Egy recesszióban lévő országban természetes, hogy egyre többen kényszerülnek munkanélküli ellátásra és ennek következtében növekednek az állam ezzel kapcsolatos kiadásai. A Policy Agenda heti elemzésében azt mutatja be, hogy Magyarország miért kivétel ez alól, és mivel „kezeli” a munkanélküliséget a kormány.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint elérte a 200 ezer főt azok száma, akik idén közmunkásként dolgoztak. Ez azt jelenti a tárca értelmezésében, hogy sikerül elérni a 300 ezer fős tervet 2012. év végéig. Az adatok azonban furcsa képet mutatnak. A kormány által használt adatközlésből sok minden nem derül ki. Nem tudjuk például azt sem, hogy ez a 200 ezer fős létszám valójában mennyit dolgozott.
A kormány legnagyobb foglalkoztatási és szociális programja a közmunkaprogram. Ennek révén kívánják egyszerre növelni a foglalkoztatást, valamint a szociális segélyért sorban állók számát csökkenteni. A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésünkben azt vizsgáltuk meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben és ez alapján mi várható idén.
Folyamatos kommunikációs küzdelmet vív egymással a kormány és az ellenzék a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok kapcsán. A politikai küzdelem arról szól, hogy sikeres-e a magyar kormány gazdaságpolitikája vagy éppen, hogy a munkahelyek elvesztését hozza magával. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogyan is állunk a munkaerőpiac kapcsán nemcsak 2010-hez, hanem a gazdasági válság előtti időszakhoz viszonyítva.
A kormány döntése alapján 2013. január 1-től 10%-kal csökkentették a legfontosabb energiahordozók, így a villamos energia és a földgáz lakossági árát. Korábbi elemzéseinkben bemutattuk, hogy ezek a tételek teszik ki a lakásfenntartási költségek mintegy 50%-át. Azaz két olyan kiadás látványos mérséklésére került sor, amelyek érezhetően megjelennek a háztartások havi költségei-terhei között. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogyan oszlott meg ennek az intézkedésnek hatása a társadalom különböző csoportjai között.
Pedig a számok alapján nőttek a bruttó jövedelmek
A KSH legfrissebb kereseti felmérésének adatai szerint a foglalkoztatottak bruttó jövedelme átlagosan 225 ezer forint. Ez a tavalyi időszakhoz képest nettó jövedelmekben 4,2%-os növekedést jelent. Az április havi 2% alatti inflációs adat pedig akár tényleges kereseti többletet jelenthet, de ugyanakkor a Policy Agenda által készített lakossági felmérés nem ezt mutatja.
A munka ünnepén jelentette be három szakszervezeti konföderáció, hogy válaszul a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokra egyesíti erőiket és egy közös szervezet keretében működnek tovább. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mit gondol a lakosság erről a lépésről és általában milyen a megítélése a szakszervezeti mozgalomnak.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az önkormányzatok által nyújtott szociális segélyezési rendszer átalakítását. A kormány szándékai szerint ezzel egy egyszerűbb és átláthatóbb mechanizmus jön létre. A Policy Agenda álláspontja szerint a mostani átalakítás inkább arra alkalmas, hogy újabb forrásokat tudjanak megtakarítani a szociális kiadások területén.