Ebben az évben nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8%-kal növekszik. Továbbra is nyílik az olló a két dolgozói réteg keresete között, miközben vitathatatlanul növekszik a legszegényebb társadalmi réteg munkaerőpiaci aktivitása. A Policy Agenda elemzése szerint ugyanakkor ez a társadalmi egyenlőtlenség növekedését hozta.
Tovább
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók „kegyét”. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest kb. 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. Mi lett ezekkel az emberekkel? Hova kerül az erre a célra tervezett pénz, és milyen társadalmi változásokat okozhat a most alakuló folyamat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Policy Agenda elemzése.
A közszolgálati dolgozókat tömörítő legnagyobb szakszervezet július 17-ére sztrájkot hirdetett az önkormányzati dolgozók körében. A követelések egyik fő pontja, hogy azoknál, akiket nem érintenek a 2017-es központi béremelések, legyen egy 25%-os idei, majd 12%-os jövő évi béremelés. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt nézte meg, hogyan alakulnak a bérek a közigazgatásban. Van-e bérkülönbség a Visegrádi-országokhoz képest?
A kormány a jövő évi költségvetési törvény javaslatában 100 milliárd forinttal kevesebbet szán a közfoglalkoztatásra, mint az idei tervekben szerepelt. Ezzel visszalépnek a 2014. évi szintre. Az a kérdés, hogy mi lesz a most közmunkán élőkkel, egyáltalán lesz-e olyan, akit az útszélén hagy a kormány, vagy a munkaerőhiány mindenre a megoldás? A Policy Agenda heti elemzésében ezt a kérdést vizsgálja.
Az elmúlt hetekben az MSZP miniszterelnök-jelöltje „Fizessenek a gazdagok” címmel hirdetett új politikát. Pár napja pedig az MSZP elnöke beszélt arról, hogy 65 év felett a gyógyszer ingyenes lesz mindenkinek. Élénk vita kezdődött arról, hogy a két üzenet megfér-e egymás mellett, azaz mi lesz a 65 év feletti gazdagok gyógyszerével. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta a jelenlegi támogatási rendszert.
Az elmúlt években a kormány és az ellenzék közötti szakpolitikai összecsapás két fő területe az oktatás és az egészségügy volt. A kormány mindkét területen hatalmas béremelést emleget, míg az ellenzék szerint a lényeg az, hogy hatalmas pénzeket vontak ki ebből a két rendszerből. A Policy Agenda heti elemzésében – a múlt heti oktatási terület után – most az egészségügy bérhelyzetét vizsgálta meg.
Az elmúlt években két terület lett az ellenzék és a kormány közötti szakpolitikai összecsapás fő területe: az oktatás és az egészségügy. A kormány hatalmas béremelésről beszél, míg az ellenzék azt mondja, hogy ugyanakkor komoly pénzeket vontak ki ebből a két rendszerből. A Policy Agenda ezen a héten az oktatás helyzete kapcsán azt vizsgálta meg, hogy fenti két állítás teljesülhet-e egyszerre, és mi a valódi helyzet a hatalmas béremelésekkel.
A kormány bejelentette, hogy átgondolja a közmunkarendszer működését. A közmunka egyes területeken a munkaerőhiány egyik okozója, míg máshol az egyenlőtlenség generálója. Politikailag ugyanakkor nagyon nehéz visszavonulót fújni. Ennek okait mutatja be a Policy Agenda.
Az elmúlt hetekben több politikai, szakmai kezdeményezés is született a nyugdíjakat illetően. A szakszervezetek felvetették a 80 ezer forintos minimálnyugdíjat, újra előkerült a férfiak 40 év szolgálati idő után lehetséges nyugdíjba vonulásának lehetősége. A jelentős béremelési hullám miatt nyugdíjas szervezetek tiltakoznak az alacsony nyugdíjemelés ellen. Nyilvánvalóan érzi a kormány is a problémát. Kérdés azonban az, hogy ezeket az ügyeket a saját belső problémáikkal foglalkozó ellenzéki pártok képesek lesznek-e felkarolni. A Policy Agenda ezeket az eseményeket vizsgálta meg heti elemzésében.