Az egészségügy reformja lehet az egyik legnagyobb adóssága a kormánynak, bármintha többször is meg lett volna a politikai bátorság a rendszer átalakítására, és hatékonyságának javítására. Ennek ellenére csupán tűzoltás folyik. E folyamat okait nézte meg a Policy Agenda heti elemzésében.
A kormány büszke arra, hogy növekszik a gazdaság, és folyamatosan han1gsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda a 2016. évi költségvetést összevetette az elmúlt 8 évvel, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás.
A munkavállalók munkaerő-piaci járulék címén jövőre 150 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésnek. Elvileg ez a fedezete annak, hogy az állam – ha a dolgozónak segítségre van szüksége, akkor – támogatást tudjon nyújtani az újbóli elhelyezkedéséhez. A Policy Agenda a jövő évi költségvetés tervezete, és az elmúlt évek folyamatai alapján megnézte, hogy valójában mit kapnak a munkavállalók, és ez a pénz mire elég.
Március 1-től jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. Megszűnik öt támogatás, és a felelősséget egyértelműen az önkormányzatokra hárítja át a kormány. A Policy Agenda azt vizsgálata meg, hogy mennyire élt az ellenzék azzal a lehetőséggel, hogy képes legyen karakteres választ adni egy ilyen jelentős társadalmi kérdésre, mindezt a következő időközi országgyűlési választások kapcsán különösen érdekes kérdés.
Az elmúlt napokban egyre több cikk jelenik meg a tervezett egészségügyi reformról. Az előző kormányzati ciklusban a fenntartói rendszer átalakítása, illetve az egészségügyi kiadások közül jelentősnek számító gyógyszerkassza megnyirbálása már megtörtént. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi területen a kormány milyen változásokat akart elérni, és annak mi lett az eredménye.
Tovább
A kormány kemény átalakításokba kezdett a szociális támogatások területén. Az állami források csökkentése mellett éppen egy fordított folyamatot látunk, mint az egészségügyben és az oktatásban, azaz visszadobják a felelősséget az önkormányzatoknak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy ez milyen hatással lesz a társadalomra, és ez jelenthet-e vajon újabb lökést az utcai megmozdulásokhoz.
Időpont: 2014. november 13. (csütörtök)
Helyszín: Kossuth Klub nagyterem, 1088 Budapest VIII., Múzeum utca 7.
Moderátor: Rózsa Péter, újságíró
10.00 Köszöntő – Jan Niklas Engels, Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti képviseletének vezetője
Orbán Viktor az önkormányzati kampány értékelése során azt a víziót jelölte ki az ország számára, hogy 2018-ra lehetőség szerint senki se kapjon jövedelempótló támogatást, hanem aki akar, dolgozhasson. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mit is jelentene ez a gyakorlatban, és eddig vajon mit tett ennek érdekében a kormány?
A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor több tíz milliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. Ez a pénz szabadon, és kevéssé átlátható feladatokra költhető, csak és kizárólag a kormány döntése alapján. A Policy Agenda megpróbált belenézni abba, hogy a 2010-es kormányváltás óta hogyan használta fel, vagy inkább ki a kormány ezt a kasszát.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből kitűnik, hogy több mint 100 ezer fős létszámleépítést hajtott végre a kormány a választások után. Mindezt úgy, hogy komolyabb társadalmi és politikai visszhangja sem volt. A Policy Agenda bemutatja, hogy kiket is érintett ez a nagymértékű leépítés, és milyen hatásai várhatóak.