A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.
Tovább
A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike a Széll Kálmán-terv volt. Ebben rögzítették, hogy 2011. évhez képest milyen módon kell több, mint 100 milliárd forintot megspórolni. Közben az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertári forgalom töretlen növekedést mutat. A Policy Agenda elemzésében az elmúlt évtized változásait vizsgálta meg.
Tovább
Négy évvel ezelőtt döntött arról a parlament, hogy átalakítják a szociális támogatási rendszert is. Az ellátások egy részét megszüntették, másokat pedig jelentősen átalakítottak. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ez a változtatás mit jelentett a legnehezebb településeken, mekkora pénzeket vontak ki a rendszerből, milyen következményei lesznek ennek.
Tovább
A szeptemberi iskolakezdés előtt több adat is nyilvánosságra kerül arról, hogy milyen a gyermekes családok helyzete. A kormány folyamatosan hangoztatja, hogy mekkora segítséget jelent az ingyenes tankönyv az iskolások egy részének. A Policy Agenda a létminimum és a társadalmi minimum segítségével vizsgálta meg a kisgyerekes családok anyagi helyzetét.
Tovább
A kormány még tavaly bejelentette, hogy jelentősen le akarja építeni a közmunkarendszert, és távlati céljuk szerint 150 ezer főt kívánnak foglalkoztatni. A 2016-os létszám-csúcshoz képest az év első négy hónapjának adatai alapján már 73 ezerrel dolgoznak kevesebben ebben a rendszerben. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy hol és hogyan történt ez a leépítés.
Tovább
A Policy Agenda a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával kutatást készített a magyar dolgozók félelmeiről. Ez alapján a legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek.
Tovább
A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket. A rendszerváltástól kezdve ezt a munkát egészen 2015-ig a Központi Statisztikai Hivatal végezete, ugyanakkor olyan fontos társadalmi mérőszámnak tartjuk, amely évről évre visszajelzést ad a társadalmi folyamatokról.
Tovább
A magyar „létminimum érték” azt fejezi ki, hogy mekkora összegből tud megélni minimális szinten egy család, ha nincs váratlan kiadása. A váratlan kiadás pedig sokféle dolog miatt lehet, például akár egy háztartási gép nagyobb javítása, cseréje, vagy a munkából átmeneti kiesés miatti anyagi nehézség, vagy váratlan betegség. A Policy Agenda által készített kutatás azt mérte fel, hogy mit gondol a társadalom a váratlan kiadásokról, és mennyire van erre felkészülve.
Tovább
A kormány a választások előtt pár héttel „megrendelte” az Idősügyi Tanácstól, hogy ismét kapjanak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Közben az ellenzéki pártok nyugdíjminimum-emelést követlenek, és ígérnek. A Policy Agenda heti elemzésében egy harmadik aspektusát vizsgálja meg a témának, ez pedig a területi egyenlőtlenségek növekedése a nyugdíjasok között.
Tovább
A miniszterelnök évértékelő beszédének hangsúlyos eleme volt az elmúlt évek javuló demográfiai trendje. Az értékelés szerint a termékenységi mutató jelentősen nőtt az elmúlt években. Ez pedig, ahogy elmondta: a családtámogatási rendszernek köszönhető. Ennek kapcsán a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mit mutatnak a demográfiai adatok, tényleg van-e ok-okozati összefüggés az egyes lépések között?
Tovább