A kormány még tavaly bejelentette, hogy jelentősen le akarja építeni a közmunkarendszert, és távlati céljuk szerint 150 ezer főt kívánnak foglalkoztatni. A 2016-os létszám-csúcshoz képest az év első négy hónapjának adatai alapján már 73 ezerrel dolgoznak kevesebben ebben a rendszerben. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy hol és hogyan történt ez a leépítés.
Hol vannak a közmunkások?
A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban 223 ezer ember dolgozott közmunkásként, míg 2018 első négy hónapjában már csak 150 ezer fő. Ez 33%-os létszámleépítést jelent, azaz több, mint 73 ezer munkást. Érdemes megnézni, hogy ez létszámleépítés hogyan történt, azaz figyelembe vettek-e területi tényezőket, vagy inkább „fűnyíró-elv” szerűen vették el a forrásokat a közmunkaprogramtól. Ez azért lényeges, mert bár munkaerőhiány van az országban, de ez területi és szektoronként teljesen eltérő mértékű.
Először településtípusonként hasonlítottuk össze az adatokat…
közmunkások aránya (%) | munkavállalási korúak között közmunkások aránya (%) | |||
2016. | 2018. I-IV. | 2016. | 2018. I-IV. | |
fővárosban | 1,9% | 1,3% | 0,4% | 0,2% |
megyei jogú városokban | 9,0% | 9,3% | 1,6% | 1,1% |
egyéb városokban | 32,8% | 32,8% | 3,6% | 2,4% |
falukban | 56,3% | 56,6% | 6,1% | 4,1% |
országosan | 100% | 100% | 3,4% | 2,3% |
forrás: Belügyminisztérium adatai alapján Policy Agenda
Ez alapján az látszik, hogy településtípusok szerint nincs lényeges eltérés 2016 és 2018 között. Azaz a teljes közmunkás-állomány 56,3%-a dolgozott 2016-ban a legkisebb településeken, míg 2018-ban ugyanitt 56,6%-uk.Azt pedig, hogy milyen mértékűa közmunkaa falvak foglalkoztatási formájában jól mutatja, hogy míg az összes munkavállalási korúnak 31%-a él falvakban, addig – ahogy korábban említettük – a közmunkásoknak 56,6%-a. Ezzel szemben a fővárosban és a megyei jogú városokban a munkavállalási korú népesség 37%-a él, a közmunkások aránya ezzel szemben csupán10,6%.
Az adatok azt mutatják, hogy településtípusok alapján nem történt változás, azaz arányaiban minden területről ugyanannyi embert vettek ki a rendszerből. Fontos aláhúzni, hogy arányokról beszélünk, és nem a foglalkoztatottak számáról – ott ugyanis ebből következően jelentős különbségek vannak a településtípusok között. A 73 ezer fős létszámcsökkenésből 41 ezer főt a falvakban élők, 24 ezer főt a nem megyei jogú városokban élők jelentik, míg a fővárosban és a megyei jogú városokban élők 8 ezer főt „adtak” hozzá a létszámleépítéshez.
Megyénkénti változás
A változást érdemes megnézni megyék alapján is, és összevetni a foglalkoztatotti létszám változását. A közmunkások számát tekintve a létszámleépítés egyenlőtlen volt. A legnagyobb „veszteséget” szenvedő három megye (Hajdú, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 27 ezer közmunkással kevesebbet tudott foglalkoztatni, míg a lista másik végén lévő megyék (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) 3 ezer főt.
Természetesen a keleti megyékben korábban is több közmunkás volt, ezért arányaiban ez is jellemzi a helyzetet. Átlagosan 33%-kal csökkent a közmunkások száma. Ettől kisebb mértékű csökkenés a következő megyékben volt:
közmunkások létszámváltozása (2018.I-IV. – 2016.) – fő | közmunkások létszámának csökkenése (%) | foglalkoztatotti létszám változása (2018. I.n.év-2016.) – ezer fő | |
Borsod-Abaúj-Zemplén | -9317 | 24% | 3,1 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | -10183 | 27% | -0,7 |
Tolna | -1366 | 29% | 3,5 |
Nógrád | -2392 | 30% | 7,8 |
Békés | -4941 | 32% | 3,8 |
Bács-Kiskun | -3239 | 32% | 3,3 |
forrás: Belügyminisztérium adatai alapján Policy Agenda
Az is kitűnik az adatokból, hogy a közmunkások létszámcsökkenését kompenzálta a munkaerőpiac. Azaz a foglalkoztatottak számának változásában nem látszik a közmunkások leépítése. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy azok az emberek helyezkedtek el a „normál” munkaerőpiacon, akik korábban közfoglalkoztatottak voltak, de létszámukat tekintve statisztikai értelemben mindenképpen bekerültek legalább ugyanennyien a munka világába. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lóg ki valamelyest, ahol 10 ezer emberrel kevesebbnek jutott közmunka 2018 első négy hónapjában, mint 2016-ban, ugyanakkor a foglalkoztatotti létszám is csökkent, majdnem 1000 fővel.
Kevesebb a „közmunkával fertőzött” település
2016-ban 977 település volt (az összes település 31%-a) olyan, ahol a munkavállalási korú népesség legalább 10%-a közmunkásként dolgozott. Ez a szám 2018-ra 585 településre csökkent (19%-ára az összes településnek). Ezeket a településeket nevezzük közmunkával fertőzött településeknek, hiszen a munkaerőpiacukat alapvetően meghatározza ez a foglalkoztatási forma.
megye | közmunkávalfertőzött települések aránya | – ebből: 10-20%-os közfoglalkoztatási rátájuk települések aránya | – ebből: 20% feletti közfoglalkoztatási rátájú települések aránya | |||
2016. | 2018. I-IV. hó | 2016. | 2018. I-IV. hó | 2016. | 2018. I-IV. hó | |
Bács-Kiskun | 8% | 0% | 8% | 0% | 0% | 0% |
Baranya | 59% | 42% | 28% | 27% | 31% | 15% |
Békés | 51% | 29% | 35% | 23% | 16% | 7% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 67% | 53% | 36% | 32% | 31% | 21% |
Csongrád | 13% | 10% | 13% | 10% | 0% | 0% |
Fejér | 3% | 0% | 3% | 0% | 0% | 0% |
Győr-Moson-Sopron | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% |
Hajdú-Bihar | 54% | 33% | 40% | 29% | 13% | 4% |
Heves | 17% | 10% | 14% | 10% | 3% | 0% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 36% | 13% | 31% | 12% | 5% | 1% |
Komárom-Esztergom | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% |
Nógrád | 26% | 11% | 23% | 10% | 3% | 1% |
Pest | 1% | 0% | 1% | 0% | 0% | 0% |
Somogy | 41% | 12% | 33% | 12% | 9% | 0% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 76% | 46% | 59% | 36% | 17% | 10% |
Tolna | 18% | 9% | 18% | 9% | 0% | 0% |
Vas | 3% | 0% | 3% | 0% | 0% | 0% |
Veszprém | 9% | 3% | 9% | 3% | 0% | 0% |
Zala | 20% | 11% | 18% | 11% | 2% | 0% |
forrás: Belügyminisztérium adatai alapján Policy Agenda
Még mindig szembetűnő, hogy az ország keleti szélén lévő megyék településeinek kb. 40%-a olyan, ahol a közfoglalkoztatottak aránya a potenciális munkavállalókon belül 10% feletti arányt képvisel. Például,ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak a falvakat nézzük, akkor az látszik, hogy még a közmunkások létszámleépítése után is 1000 foglalkoztatottból 180 (!) közmunkás. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében 1000 foglalkoztatottból 6 ember közmunkás. Továbbra is óriási az ország két része közötti eltérés.
Összességében az látszik: politikai szemszögből nézve úgy hajtott végre a Fidesz a közfoglalkoztatásban másfél év alattegy 33%-os létszámleépítést, hogy ebből jelentősebb feszültség nem volt. Ugyanakkor a létszámleépítés arányaibaninkább fűnyíróelv-szerű volt, miközben a foglalkoztatottak számát tekintve nagyon rosszul érintette a nehezebb helyzetben lévő területeket. A munkaerőhiány miatti kereslet tényszerűen ennek a rétegnek egy részét felszippantotta. Egyértelmű azonban, hogy lettek olyanok, akiket az „árokszélén” hagyott a rendszer. A közmunkarendszer továbbra is a falvak munkavállalói számára jelent egy arányait tekintve jelentősebb segítséget. Sajnos ez azt eredményezi, hogy a falvakban becsléseink szerint 1000 foglalkoztatottból 72 ember csak közmunkásként tud dolgozni.