A szeptemberi iskolakezdés előtt több adat is nyilvánosságra kerül arról, hogy milyen a gyermekes családok helyzete. A kormány folyamatosan hangoztatja, hogy mekkora segítséget jelent az ingyenes tankönyv az iskolások egy részének. A Policy Agenda a létminimum és a társadalmi minimum segítségével vizsgálta meg a kisgyerekes családok anyagi helyzetét.

Gyermekes családok és a létminimum

Magyarországon 2017-ben a lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét. Az iskolai évkezdet kapcsán a Policy Agenda kiszámította, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete hogyan alakul.

Létminimum és társadalmi minimum összege gyermekes családoknál

család összetétele	létminimum háztartási szintű összege	társadalmi minimum háztartási szintű összege
1 felnőtt + 1 gyermek	149.243,- Ft.	194.238,- Ft.
1 felnőtt + 2 gyermek	194.468,- Ft.	253.098,- Ft.
2 felnőtt + 1 gyermek	217.080,- Ft.	282.528,- Ft.
2 felnőtt + 2 gyermek	262.305,- Ft.	341.388,- Ft.
2 felnőtt + 3 gyermek	298.485,- Ft.	388.476,- Ft.

Forrás: Policy Agenda, Társadalmi minimum 2018

A tavalyi évben létminimum alatt élőnek számított a gyermeket nevelő családokban élők 42%-a. Ez jóval nagyobb arány, mint a teljes lakosságban, és ez azt mutatja, hogy a létminimum szempontjából ez a társadalmi réteg a legkiszolgáltatottabb. Becsléseink szerint 750 ezer gyereket érint ez az élethelyzet.

Amennyiben a gyermekek száma alapján nézzük, akkor az 1-2 gyermekes családok 41%-a tartozik abba a körbe, ahol a létminimumot sem éri el a jövedelem, míg a 3 vagy több gyermekeseknek 49%-a.

Településtípusonként is jelentős különbségek vannak a gyermeket nevelő családok anyagi helyzetében. A fővárosban élő gyermekes családok tagjainak 23%-a él létminimum alatt, míg a falvakban ez az arány 54% (!). A jelentős, óriási jövedelmi egyenlőtlenség ebben is megmutatkozik.

A társadalmi minimum a létminimumnál tehát egy minőségileg magasabb szint: „szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

A gyermeket nevelő háztartásoknak csupán csak 32%-a van a társadalmi minimum szintje felett.

Kinek segít az ingyenes tankönyv?

Az adatok azt mutatják, hogy még mindig nagyon sok családot érint az, hogy gyermeket nevel, és a havi jövedelem nem elég kisebb váratlan kiadások fedezésére. A kormány azt hangsúlyozza, hogy az ingyenes tankönyvek biztosításával (1-9. évfolyam valamennyi tanulója, míg a 10-12. évfolyamon a normatív támogatásra jogosultak) több mint egymillió gyereknek segített, és a tavalyi évi adatok szerint kb. 12 milliárd forintot költött el.

Sokszor vetik az ellenzék szemére – főként a baloldali pártokéra -, hogy a kormány ezekkel az intézkedésekkel elszívja a politikai mozgásteret előlük. Ha úgy tetszik balról előzik az ellenzéki pártokat.

Valójában, ha megnézzük ez az intézkedés is egy univerzális támogatás. Azaz minden társadalmi rétegbe tartozó gyermek 1-9. osztály között ugyanúgy részesül belőle. Akkor is, ha az adott háztartás létminimum alatt él, vagy a jövedelme meghaladja a társadalmi minimumot is.

Amennyiben a kormány társadalmi egyenlőtlenség csökkentése szempontjából akarná felhasználni a tankönyvtámogatás rendszerére fordított forrásokat, akkor nem indokolt az, hogy mindenki egyenlő mértékben kapja. A tehetősebb családok számára jutatott ingyen tankönyvre fordított pénzt ésszerűbb lenne visszaforgatni a nehezebb helyzetben lévő gyermekek támogatására, segítve ezzel is a felzárkóztatásukat.