A kormány az állami alkalmazottak számának csökkenését tűzte ki célul. Ezt kettős fegyvernek szánja, hiszen ennek segítségével csökkentenék a bürokráciát, valamint enyhítenék a versenyszférában megjelenő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján ugyanakkor azt látja, hogy az állami szféra nem csökken, hanem növekszik.

Sokan dolgoznak az államnak

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján jól látszik, hogy 2015-ben a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer fő volt. Ez mintegy 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Feltűnő ez a növekedés, mivel a kormány deklarált célja, hogy csökkenti az állami bürokrácia létszámát és ezzel szabadít fel munkaerőt a versenyszféra számára.

(t) – költségvetésben tervezett összeg

A gazdasági válság óta 315 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ez ugyanakkor önmagában félrevezető adat, hiszen az Orbán-kormány több területen is átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat. Így a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része. Ez nyilvánvalóan változásokat hozott a létszámadatokban is.

2008-ban a korábban említett 245 ezer központi költségvetési dolgozó mellett volt 470 ezer önkormányzati alkalmazott (beleértve a választott tisztségviselőket, és az önkormányzati szervek más alkalmazottait). 2012 óta megfordult a tendencia, és már a közvetlen kormányalkalmazottak száma lett a nagyobb. Az elmúlt években a költségvetési zárszámadásban már nem hozta nyilvánosságra a kormány, hogy mennyien dolgoznak a helyi önkormányzatok felügyelete alatt, de becsléseink szerint ez kb. 280 ezer főre csökkent.

Amennyiben a két időszakot összehasonlítjuk, akkor az látszik, hogy 2008-hoz képest 17%-kal többen dolgoznak az államnak, ami személyi kiadásokban 18%-os növekedést jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2008 és 2015 között a költségvetési intézményekben dolgozók rendszeres bruttó jövedelme nem változott, akkor az látszik, hogy a gazdasági válság után az állam a saját dolgozóinak a fizetését nem növelte, viszont több embert foglalkoztatott. Ebben a mostani kormány intézkedési mellett hatása volt annak is, hogy 2009-ben kivezették a 13. havi bért, ami jelentős bércsökkenést okozott.

Az adatokat vizsgálva nem jobb a helyzet 2010 óta. A mostani kormány hatalomra kerülésekor kb. 735 ezer fő dolgozott az önkormányzatoknál és a központi költségvetésnél, ennek a személyi kiadási oldala 2.087 milliárd forint volt. A tavalyi évhez viszonyítva ez 20%-kal kevesebb volt.

Még mindig nővekszik a vezetők száma

Megvizsgáltuk, hogyan változtak a vezetői posztot betöltők száma. A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12.584 vezető volt, és 69 milliárd forintot tett ki rendszeres személyi juttatásaik összege (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek adatait nem közölte a kormány).

Ugyanez a szám 2014-re már 17,7 ezer főre bővült, és a bérük összege már 104 milliárd forintot „vitt el” a közös büdzséből. 2015-benpedig tovább növekedett a vezetői állomány, 19 ezer főre, amely 110 milliárd forintba került. Nyilván ebben nincsen benne az idén bejelentett, és részben már „levezényelt” háttérintézmények átszervezése, amely elvileg csökkenti a vezetői szintek, és a kormány alkalmazottainak létszámát.

Az állam mérete nagyban függ az ellátandó feladatoktól, és az állam által felvállalt szolgáltatások minőségétől. Politikai ideológiától függetlenül egyetértés van abban, hogy a hatékony működés segítségével nem csak az állampolgárok, és a vállalkozások közérzete lesz jobb, hanem a felszabaduló forrásokat más területekre lehet átcsoportosítani. A jelenlegi kormány is a hatékonyságjavítást tűzte ki célul, miközben erősen centralizál. A bürokrácia leépítése azonban ennek némileg ellentmondó feladat, amely eddig láthatólag nem is sikerült.

Azt is látni kell ugyanakkor, hogy önmagában a szervezeti racionalizálás – az esetleges párhuzamosságok megszüntetése – még nem teszi lehetővé 100 ezer állami alkalmazott „kirúgását”, mint ahogy ezt a kormány szeretné. Nagy politikai bátorság kellene egy ekkora átalakításhoz, amely egyúttal hatással lenne az állami feladatok számára is. Nem valószínű, hogy a Fidesz valójában ezt akarná.