A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Azt gondolták, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azt látja, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.
Fél évvel a választások előtt sok a nyitott kérdés még a választási stratégiákat illetően. A baloldali és liberális pártokat leginkább az együttműködés lehetséges formái kötik le, miközben a Jobbik érthetően járja a maga útját, és legnagyobb támogatottsággal rendelkező kihívóként próbál viselkedni. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy a jelenlegi kutatási adatok alapján milyen hőfokú kampány szolgálná leginkább a kormány illetve az ellenzék érdekeit
Az alacsony bérek egyik következménye a több ágazatban is megjelenő munkaerőhiány. Ez alól az állami cégek sem jelentenek kivételt. Amennyiben részletesen megnézzük azokat a legnagyobb foglalkoztatókat, ahol a kormány a tulajdonos, látható, hogy ezek a cégek rosszabbul „teljesítenek” a béremelések terén, mint a gazdaság egyéb területei. A Policy Agenda részletesen elemezte ezeket a vállalatokat, és megnézte, hogy hol van a legnagyobb probléma.
A Policy Agenda által számított KKV Konjunktúra Index értéke a korábbi időszak növekedése után váratlanul visszaesett. Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.
A Fidesz előző kormányzati ciklusának vezérfonala a rezsicsökkentés volt. Erre fűzték fel a 2014-es választási kampányt, és ezzel hozták szinte lehetetlen helyzetbe az ellenzéket. Bár a mostani kormányzati ciklusban az állam lett a fő „rezsi-szolgáltató”, ennek ellenére 2015 óta nem volt rezsicsökkentés. Ennek okait, és egy lehetséges szociális rezsicsökkentés esélyét vizsgálta meg a Policy Agenda.
A 2018-as választások előtt próbálja megtalálni az ellenzék azokat az ügyeket, amelyek megmozgatják a bizonytalan választókat. Láthatóan az a politika, hogy csak a Fidesszel szemben próbálják megfogalmazni magukat, nem hoz elegendő szavazatot. A Policy Agenda azt vizsgálta, hogy milyen ügyek vannak eddig az ellenzék napirendjén.
A kormány a trükkösen összerakott költségvetések által az elmúl négy évben évi 200 milliárd forintot szabadon elkölthetett politikai célokra. Ennek egy része a költségvetési tartalék, a másik az ún. Országvédelmi Alap. A költségvetés elfogadásakor a képviselők arról is szavaztak, hogy ezeket a pénzeket a kormány lényegében bármilyen célra elköltheti. A Policy Agenda az eddigi adatok alapján megvizsgálta, hogy a kormány a választásokig hátralévő időben várhatóan mennyit költ majd ebből a pénzből.
A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.
Az Európai Uniótól kapott pénzek ma már alapvetően befolyásolják a költségvetés helyzetét, a költségvetési hiány alakulását. Az adatok alapján úgy néz ki; annak menedzselése, hogy – a megvalósult, vagy tervezett programokhoz – milyen ütemben tud forrásokat lehívni a mindenkori magyar kormány, a Budapest és Brüsszel közötti politikai csata része. A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott 2004-től kezdve az EU-s források mértéke, és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest kb. 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. Mi lett ezekkel az emberekkel? Hova kerül az erre a célra tervezett pénz, és milyen társadalmi változásokat okozhat a most alakuló folyamat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Policy Agenda elemzése.