Ez lenne a bürokráciacsökkentés?

Ez lenne a bürokráciacsökkentés?

A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Azt gondolták, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azt látja, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.

Sokan dolgoznak az államnak

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel kevesebb (0,7%-os csökkenés), mint a 2015. évi adat. Továbbra is az látszik, hogy a bürokráciacsökkentés hatása nem érződik. Igaz ugyan, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.

A költségvetési szervek létszáma és személyi kiadásai

év

költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma

(ezer fő)

költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai

(mrd Ft.)

költségvetés személyi juttatásai (mrd Ft.)

2008.

245

715

1024

2009.

247

667

959

2010.

251

675

981

2011.

261

712

978

2012.

364

987

1233

2013.

517

1267

1665

2014.

534

1473

1827

2015.

560

1567

1960

2016.

556

1694

2109

2017.

n.a.

n.a.

2126 (t)

 

t) – költségvetésben tervezett összeg

A gazdasági válság óta 311 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

Stagnál a vezetők száma, de kevesebb a tanár

2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások(ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).

Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő és már 107 milliárd forintot „vitt el” ez a létszám a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3%-kal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Kérdés, és ezt csak a 2018-as választások után tudjuk meg (jövő ősszel lesz nyilvános a 2017. évi zárszámadás), hogy az átszervezések eredményeként lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.

Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma szinten változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2%-kal csökkent. Ezen belül 4,6%-os volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése. A jelenség mögött két ok állhat egyszerre. Egyrészt több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.

Nemzetközik körkép

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottnak kb. 30%-ra nőtt(ebbe nem csak a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számítanak bele, hanem az állami és önkormányzati cégek alkalmazottai is). Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46%-át jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor.Ezzel szembe állítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.

Állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott között

 

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Bulgária

23,6

23,9

24,0

24,6

24,5

n.a.

23,1

22,6

Horvátország

27,8

28,8

30,1

31,2

31,7

31,5

29,7

n.a.

 

Magyarország

26,3

27,2

26,4

26,8

n.a.

28,8

31,9

29,6

Lengyelország

26,8

26,4

25,6

25,1

25,2

24,8

23,9

23,7

Románia

18,7

18,1

18,0

17,0

16,2

15,5

16,6

16,5

Szerbia

31,0

29,2

30,2

31,2

30,9

29,9

28,5

26,7

Szlovákia

26,5

26,6

26,4

27,2

27,2

n.a.

27,0

31,5

Szlovénia

20,9

21,7

22,4

22,9

n.a.

24,9

n.a.

n.a.

(forrás: ILO statisztika)