Az alacsony bérek egyik következménye a több ágazatban is megjelenő munkaerőhiány. Ez alól az állami cégek sem jelentenek kivételt. Amennyiben részletesen megnézzük azokat a legnagyobb foglalkoztatókat, ahol a kormány a tulajdonos, látható, hogy ezek a cégek rosszabbul „teljesítenek” a béremelések terén, mint a gazdaság egyéb területei. A Policy Agenda részletesen elemezte ezeket a vállalatokat, és megnézte, hogy hol van a legnagyobb probléma.

Bérajánlás

Az államnak szabályozói és munkaadói oldalon is van lehetősége a bérek emelésére. A szabályozói oldal egyik eleme az adórendszer változtatásának a lehetősége. Direkt nettó béremeléseket tud elérni azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenti. Ehhez társul egy másik eszköz, amelyet a minimálbér, garantált bérminimum és a közfoglalkoztatotti bér megállapításának lehetősége jelenti.

A 2016 év végén kötött két éves bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre egyaránt emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, amely alulról jelentős nyomást okoz a bérrendszerre. Ennek is köszönhető, hogy a versenyszférában az első féléves adatok alapján 11%-kal emelkedtek a bérek.

Az államnak a bérek alakítására szolgáló másik eszköze a munkáltatóként alkalmazott „viselkedése”. Ez nem csak a közszférát érinti, hanem az állami vállalatokat is. Az adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2016 között a versenyszférában 34%-kal emelkedtek a bérek, míg a közszférában csak 21%-kal. 2015-ben és 2016-ban fordult valamelyest a korábbi trend, amikor a kormány elkezdte emelni a béreket saját közvetlen alkalmazottai körében.

Év	Bruttó költségvetési szféra emelkedés	Bruttó versenyszféra emelkedés	Év	Bruttó költségvetési szféra emelkedés	Bruttó versenyszféra emelkedés
2011.	3,8%	5,4%	2014.	1,2%	4,3%
2012.	-1,7%	7,3%	2015.	5,0%	4%
2013.	3,6%	3,6%	2016.	7,8%	5,4%

Bérajánlások és azok teljesülése

                   

Az állami cégek béremelései

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány ugyanis egyszerre szabályozó, és munkaadó. Például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 200 cégben van többségi tulajdonrésze, és ezeknél befolyással bír az üzleti tervek elfogadásával a cégek bérpolitikájára is.

Megvizsgáltuk a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak ezeknél a bérek 2010 és 2016 között. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgáltuk a regionális Vizi közmű társaságokat (6,5 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18.5 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (21 ezer ember) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása (%)

cég, cégcsoport	2010-2014. között	2010-2016. között	2015/2014.	2016/2015.
Magyar Államvasutak	7,7	19,7	5,9	5
Magyar Posta	15,8	16,7	1,2	4,4
Vízi közművek	8,9	10,9	0	1,9
Közlekedési központok – Volán társaságok	19,7	31,6	6,5	3,3
Kiemelt egyéb társaságok	14,6	25,6	3,8	5,7

 

Az állam 2010 óta ebben a körben (113 ezer dolgozó) összesen 23,9%-kal emelte meg a béreket. Ez 10 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszféra egyéb részein történt emelések. És ez még akkor is alacsonynak számít, ha az adatok vállalatméret alapján nézzük, mivel 1000 fő feletti foglalkoztatók esetében 28%-os volt a bérek emelkedése.

A MÁV-csoport esetében 2010 és 2016 között évente átlagosan 3%-kal emelkedtek a bérek (egy főre jutó bérköltség). A Magyar Posta rosszabbul teljesített, mivel ott 2,6%-os éves átlag mérhető.

Az egyéb kiemelt társaságok esetén a Magyar Villamos Művek javít jelentősen az adatokon, mivel ott összesen 35%-kal emelkedtek a bérek. Ezzel még a versenyszféra átlagánál is jobban emelték az egy dolgozóra elköltött béreket. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek esetén (10 ezer főt foglalkoztat ilyen cégekben az állam) nem volt emelkedés az egy főre jutó bérköltségeket nézve.

Mi lesz idén és jövőre?

Azt, hogy az állami cégeknél az idei évben mekkora emelések lesznek, még csak becsülni tudjuk. A MÁV esetében 13%-os, míg a postánál 14%-ot, víziközmű-társaságoknál 13%-ot, a volán társaságoknál is ugyanekkora mértékű béremelést jelentettek be. Ezek felette vannak a versenyszféra idei béremelési szintjének, de ettől még nem „pótolják” az elmúlt évek elmaradt béremeléseit.  

Érdekes, hogy miközben a korábbi években a Magyar Villamos Művek élen járt a béremelésben, az idei évre vonatkozóan 10%-os emelésről szóló megállapodást írtak alá, amely várhatóan alatta lesz a nemzetgazdasági átlagnak.  

Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások

	2017. évi	2018. évi	2019. évi
Magyar Államvasutak	13%	12%	5%
Magyar Posta	10-14% között	12%	6%
Regionális víziközmű-társaságok	13%	12%	5%
Volán társaságok	13%	12%	5%
Magyar Villamos Művek	10%	9%	8%

 

A kormány jó taktikai érzékkel hároméves bérmegállapodásokat kötött az állami cégeknél, ezzel megakadályozta, hogy a szakszervezetek a választások előtt kemény bérharcot hirdethessenek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a bérszínvonal elegendő lesz-e a létszámhiány kezelésére, vagy akár az elvándorlás megakadályozására.