A kormány még tavaly bejelentette, hogy jelentősen le akarja építeni a közmunkarendszert, és távlati céljuk szerint 150 ezer főt kívánnak foglalkoztatni. A 2016-os létszám-csúcshoz képest az év első négy hónapjának adatai alapján már 73 ezerrel dolgoznak kevesebben ebben a rendszerben. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy hol és hogyan történt ez a leépítés.
Tovább
A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott. A kormány jelentősen csökkentette a jóléti funkcióra jutó kiadásokat, és növelte az állami működési funkciók, valamint a gazdasági funkciók kiadásait. A Policy Agenda a 2019-es költségvetési törvény tervezete kapcsán nézte meg, hogyan áll a magyar büdzsé szerkezete.
Tovább
A Policy Agenda a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával kutatást készített a magyar dolgozók félelmeiről. Ez alapján a legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek.
Tovább
A Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája támogatásával a Policy Agenda a munka világa kapcsán tapasztalt félelmeket vizsgálta. A kutatást dolgozók körében végeztük, és ezt a kategóriát szélesen értelmeztük, nem csak alkalmazottakat értettünk alattuk. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is a vizsgált célcsoportba soroltuk.
Tovább
Az újabb kétharmados többség birtokában az ellenzéki pártok számára egyszerre vált tétnélkülivé a minősített többséget igénylő szavazások (is), és egyben lehetőség arra, hogy megmutassák ellenzéki szerepfelfogásukat. A Policy Agenda ennek kapcsán vizsgálta meg az elkövetkező másfél hónap parlamenti munkáját.
Tovább
A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket. A rendszerváltástól kezdve ezt a munkát egészen 2015-ig a Központi Statisztikai Hivatal végezete, ugyanakkor olyan fontos társadalmi mérőszámnak tartjuk, amely évről évre visszajelzést ad a társadalmi folyamatokról.
Tovább
A magyar „létminimum érték” azt fejezi ki, hogy mekkora összegből tud megélni minimális szinten egy család, ha nincs váratlan kiadása. A váratlan kiadás pedig sokféle dolog miatt lehet, például akár egy háztartási gép nagyobb javítása, cseréje, vagy a munkából átmeneti kiesés miatti anyagi nehézség, vagy váratlan betegség. A Policy Agenda által készített kutatás azt mérte fel, hogy mit gondol a társadalom a váratlan kiadásokról, és mennyire van erre felkészülve.
Tovább
A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.
Tovább
2014 után 2018-ban is megismétlődött az új választási rendszerben a kétharmados Fidesz-győzelem. A forgatókönyv azonos volt. Az ellenzéki pártok kormányváltásra készültek, a Fidesz nem győzte hangsúlyozni, hogy nem lesz kétharmad és nincs is rá szüksége. Az eredmény sokk-hatásként érte a baloldali pártokat, és elkezdődött a „ki a hibás” stratégia. 2014-hez képet annyi változás van, hogy a Jobbik is túlzott illúziókat fogalmazott meg, amelyeket nem tudott teljesíteni, így politikai válság alakult ki náluk (vezetési és tartalmi egyszerre).
Tovább
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző évi kiegyenlített gazdasági helyzetet követően 2018. elején is kiegyenlített helyzetet mutat, immár harmadik negyedéve szinte azonosan stagnálást, egyes mutatóiban kis fejlődést jelez. Az index szerint ez évben folytatódhat a gazdaság egészének a javulása. A háztartások esetében változatlan lesz- a jövedelmek jelentős szóródása mellett – a fogyasztás bővülése. A vállalatok bár minőségi létszámhiánnyal küzdenek, mégis ez évben összességükben nem tartanak romló vállalkozási környezettől.
Tovább