A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző évi kiegyenlített gazdasági helyzetet követően 2018. elején is kiegyenlített helyzetet mutat, immár harmadik negyedéve szinte azonosan stagnálást, egyes mutatóiban kis fejlődést jelez. Az index szerint ez évben folytatódhat a gazdaság egészének a javulása. A háztartások esetében változatlan lesz- a jövedelmek jelentős szóródása mellett – a fogyasztás bővülése. A vállalatok bár minőségi létszámhiánnyal küzdenek, mégis ez évben összességükben nem tartanak romló vállalkozási környezettől.

A gazdaság növekedése ez évben stabil lesz…

A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, valószínű a 4 százalékos GDP bővülés. A nemzetgazdasági beruházások a tavalyi 17 százalékos növekedést követően még mindig jelentősen, 10 százalék körüli mértékben növekedhetnek. Az idei megtakarítási ráta a 2017-es szintje körül alakul.

A tavalyi 4,8 százalékos ipari termelést követően erőteljesebb, 6,5 százalékos emelkedésre számíthatunk. Az építőipar teljesítménye pedig (a tavalyi 31,6%-os kiemelkedő növekedés után) az év közepétől valószínű lassulással együtt idén már csak 10% körüli lesz, főleg az egyre jobban megmutatkozó munkaerő-hiány miatt.

A GFI indexeink ez év elejétől a vállalkozások összesített bizalmának erősödését mérik, ahogy más kutatóintézetek is. A gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak a tavalyi második félévre is jellemző tendenciák, amelyek 2018 közepéig-végéig fennmaradhatnak. Az idei gazdasági növekedésben is szerepe van az EU támogatásoknak. Az eddigi beruházás-vezérelt folyamat lassulása mellett fennmarad a fogyasztás gyors emelkedése is. Várhatóan kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. 2018-ban a GDP-arányos külső finanszírozási képessége (azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) változatlanul magas lehet, a GDP 4 százaléka körüli. Az export idén 7,9 százalékkal, az import 9,1 százalékkal bővül.

Az infláció lassan gyorsul, mértéke azonban nem jelent problémát.

Pénzügyi folyamataink bizonytalanul alakulnak….

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedév enyhe javulása után kissé kedvezőtlenebbek, így a államháztartás központi alrendszerének deficitje a korábbi évekhez viszonyított időarányos teljesítését jóval meghaladja. A költségvetési deficit ez évben 2,5 százalék lesz, az államadósság pedig 72% körül lehet. A hiány persze akár 2% alá is csökkenhet, de ehhez a laza monetáris környezet tartós fennmaradása kellene.

Változatlan a pénzügyi kereslet, javul az adósságszolgálatunk. A folyó fizetési mérlegünk idén tovább csökken, egészen 3.5 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 4,5 után. (A tavalyi évhez hasonlóan a külkereskedelmi behozatalunk  dinamikája (5% körüli)  meghaladja majd a kivitelét (várhatóan 7,5% lesz). A tavaly év végére kissé „megerősödött” forint fékezte az alacsony külső árnövekedés begyűrűzését, ezzel idén sem lesz gond, bár a forint árfolyam feltehetően gyengébb lesz.

A vállalati hitelállomány az előző negyedévekhez hasonlóan – a gazdaság-élénkítés hatására – a kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek következtében tovább bővül. A KKV-szektor hitelfelvételi hajlandósága is élénkülni fog.

A vállalati szektor változatlanul tart a számlázó programoknak az adóhatósághoz történő online bekötésétől. A gazdaság fehéredésének természetesen kedvező folyamata folyik, de ezzel együtt pl. a fekete munka arányának újbóli erőteljes növekedése a vállalkozások gazdálkodási nehézségeire utal.

Tízből nyolc háztartás helyzete lassabban javul…

A háztartási gazdálkodás indikátorai az előző három negyedévhez hasonló. A családok összesített vagyoni-pénzügyi helyzete javul, de a korábban is megállapított legalsó és legfelső jövedelmi rétegek között a különbség még mindig növekedik.

A nettó reálkeresetek a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 4,5-5 százalékos bővülést mutatnak majd, ami még mindig nagyon magas szintű emelkedést jelent.A kiskereskedelmi forgalom bővülése ez évben 5% körüli lesz, a fogyasztás növekedése pedig változatlanul 4%.

A dinamikus béremelkedés inflációra gyakorolt hatását több tényező tompítja. A bérmegállapodás keretében megvalósuló szociális hozzájárulási adó mérséklése, a társasági nyereség adó 2017-es csökkentése és a gazdaság fokozatos fehéredése egyaránt visszafogja az inflációt. A következő hónapokban az üzemanyagokhoz kötődő bázishatások következtében emelkedik az infláció Idén 2,5 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak

A vállalatok továbbra is versenyképességi nehézségekkel küszködnek…

A GFI vállalati indikátorai összességében enyhe javulást jeleznek, bár változatlanul nehézségekkel küzd a versenyszféra. A nagy minimálbér- és garantált bérminimum emelés megzavarta a vállalkozások gazdálkodását.

A vállalati hatékonyságjavulás korábban várt kétszámjegyű emelkedése nem reális. A külföldi cégek beruházásainál pedig változatlanul a legfontosabb szempont, hogy van-e megfelelő munkaerő. A vállalatok folyamatosan a versenyképesség alapfeltételeinek konkrét lépéseit hiányolják.

Nagy eredmény, hogy a munkanélküliségi ráta újabb mélységekbe süllyed, idén 3,5 százalékos szintre csökkenhet. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség, az álláskeresők 40%-a legalább egy éve nem talál munka lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben megközelíti a másfél évet. A 25 éven aluliak között azonban már csak 10,2% a munkanélküliek aránya. Ez a mutató persze még magas, de tovább mérséklődhet az idén.

A vállalatok továbbra is a munkaerő-hiány megoldását, a képzési rendszer átalakítását igénylik. Ez hosszú távú feladatokat is jelent, amelyekre átfogó és alapos megoldások kidolgozását tartják szükségesnek.