A kétéves bérmegállapodás alapján 2017-ben és 2018-ban kétszámjegyű béremelkedés volt. Ezzel együtt továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. Az új konvergencia program alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.
Bérügyi helyzetkép
A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9%-kal, 2018-ban 8,2%-kal), és a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8%-kal, 2018-ban 12,1%-kal), másrészt a munkaerőhiány. A tavalyi évben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket, míg idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések.
2017-ben az alkalmazásban állók átlagkeresete 12,9%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az idei év első két havi adatai alapján pedig a tavalyi év január-február hónapjához képest ugyancsak 12,9%-os emelkedést történt. Természetesen ez nem mindenhol jelentkező béremelés, hiszen az nagyon eltérő módon csapódik le a munkaerőpiacon belül.
Az egyik ilyen „törésvonal” a foglalkoztatók nagysága. Miközben a 250 fő alatti cégeknél 2017 elején még csak 6,6%-kal emelkedtek a minimálbér emelése ellenére a bérek, addig 2018-ban már 13,4%-kal.
Nettó bérek változása a foglalkoztató létszám-nagysága alapján
| 2017. I-II./ 2016. I-II. | 2018. I-II./ 2017. I-II. | |
| 50 fő alatti | 112,2 | 110,3 |
| 50 – 249 fő | 111,8 | 108,4 |
| 250 fő felett | 106,6 | 113,4 |
| 1000 – 1999 fő | 107,4 | 109,9 |
| 2000 – 4999 fő | 105,8 | 114,2 |
| 5000 fő felett | 101,9 | 122,8 |
forrás: KSH
A másik „törésvonal” a regionális metszet. Az adatok alapján tavaly a minimálbéresek nagyobb arányának következtében főleg az alacsonyabb bérekkel bíró megyékben volt nagyobb az emelkedés, míg Budapest csak a sor végén járt.
Mi várható?
A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben, az elhatározottnak megfelelően gyarapodnak-e a munkavállalók. A bér természetesen csak egyik eleme a munkavállalói jövedelemnek. Ezt kiegészíthetik egyéb juttatások. A kormány által közzétett konvergencia program szerint – miközben 2017-ben 12,9%-os volt az átlagbér emelkedése – az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelem csupán 9,2%-kal nőtt. Azaz a bérek emelésére az egyéb juttatásokból csoportosítottak át a cégek.
A kormány – az által közétett tervek alapján – 2018 és 2022 között átlagosan 7%-os emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben.
Ezt modellezendő a négy ország konvergencia programját összehasonlítottuk a munkavállalói jövedelmek növekedését figyelembe véve:
| 2017-es szinten a magyar nettó átlagbérhez viszonyítva | 2021-ben a konvergencia program szerinti növekedéssel, és változatlan euró árfolyamon a magyar nettó átlagbérhez viszonyítva | |
| Csehország | +38,7% | +32% |
| Lengyelország | +16,7% | +9% |
| Románia | -11,2% | -10,7% |
| Szlovákia | +17,8% | +9,2% |
A konvergencia programban lévő számok alapján a cseh és a szlovák gazdasághoz képest erősebb béremelkedés várható Magyarországon, de ezzel is csak közelebb kerülünk a két említett országhoz, de nem érjük utol őket. Románia ugyanakkor ismét közelebb kerül hozzánk, mivel ott nagyobb bérdinamikával terveznek.
Amennyiben a fenti forgatókönyvek valósulnak meg, akkor a magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a béreket tekintve, mégpedig ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az SZJA csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. Számításaink szerint a 10% alatt SZJA kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel béreket.
Mi a teendő?
Megítélésünk szerint a gazdaság további minimálbér-emelés nélkül nem lesz képes még a konvergencia programban szerepelő tervet sem tartani. Ezért 2019-től új bérmegállapodásra lenne szükség.
Miután a bérmegállapodás (minimálbér, garantált bérminimum kapcsán) csak a bruttó összegeket rögzíti, ezért fontos, hogy az adórendszer kapcsán is világosan lehessen előrelátni a ciklus egészére. Amennyiben a kormány nem akar hozzányúlni a béreket terhelő adókhoz, akkor
- vagy azzal kell számolni, hogy csak lassan araszol a magyar bérrendszer a szlovák és a cseh bérek után,
- vagy a konvergencia programban leírtakhoz képest ambiciózusabb munkajövedelem-emelkedési ütemet kell kitűzni, hiszen nem lesz elég az évi átlagos 7%-os növekedés.
Fontos hangsúlyozni, a bérekre rakódó munkáltatói adóterhek csökkentése nem eredményezi a nettó bérek emelkedését. Nagyon fontos kérdés ugyanis az, hogy a kormány általában akar-e a vállalkozások adóterhein csökkenteni, vagy fontosnak tartja a nettó bérek felzárkózását is. Ez utóbbi esetben a minimálbér emelése és az SZJA csökkentése az egyedül járható út.