Új kormánystruktúra kialakítását nem csak abból a szempontból lehet elemezni, hogy hány tárca és milyen formális hatáskörök találhatóak benne, hanem hatalomtechnikai szempontból. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy az új kabinetben kik uralják a kulcsfontosságú területeket, amelyek a teljes kormányzati mechanizmusra kihatással vannak.

Tovább

 Az országgyűlés első 50 napjának értékelése

Az Országgyűlés első ötven napja kiváló alkalom arra, hogy megnézzük mi történ a Parlament megalakulása óta. A számok, statisztikai eredmények segítségével értékeljük az egyes képviselőcsoportok munkáját, és megnézzük, hogy a mostani tempó miben különbözik a 2002-es és a 2006-os parlament megalakulásának kezdeti időszakától.

Tovább

Kongresszus utáni helyzetelemzés

Szombaton tartotta a parlamenti választások utáni tisztújító kongresszusát az MSZP. Kérdés az, hogy ezek után erősíteni tudja e váltópárti szerepét a szocialista párt, vagy továbbra is veszít támogatottságából. Egy politikai párt jövőbeli szerepét nem csak az határozza meg, hogy mit tud, vagy akar magából mutatni, hanem az is, hogy a külső környezet, benne a többi párt, és a társadalomban róla kialakított kép mit enged számára. Ebből a szempontból elemeztük a hétvége eseményeit.

Tovább

Új modell született, a frakciókormányzásé, a kormány eddig háttérben maradt.

Az újonnan megalakult parlament első ülésszakának lezárultával sokan sokféleképpen elemezték már az új kormányzat eddigi teljesítményét. Legfrissebb elemzésünkben az elkészített törvényjavaslatok, kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek számát alapul véve vonunk le következtetéseket. Álláspontunk ez alapján, hogy a fölényesen megnyert választások óta a Fidesz a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be. A modell lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja, így az első „felvonásban” a kormányra csak a statisztaszerep hárult.

Tovább

Súlytalannak, inkább reprezentatívnak tartják a köztársasági elnök intézményét a mai magyar politikai berendezkedésben. Az elmúlt húsz évben regnált három államfő igyekezett betölteni, sőt, tágítani a rá szabott keretet, ennek hatására már a közvélemény is jól ismeri, hogy a jogszabályi és politikai mezőben a köztársasági elnöknek milyen mozgástér áll a rendelkezésére. Az államfőnek valójában két olyan jogköre van, amivel nemcsak verbálisan fejezheti ki szándékát. Az egyik a kinevezési jogkör, hiszen akaratán kívül néhány kulcspozícióba nem lehet jelöltet kinevezni, a másik pedig a sokat emlegetett elnöki vétó.

Tovább