A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS INDEXE (GFI) úgynevezett egyidejű (leading) indikátor-index, amelyhez hasonlót – az OECD-ben is alkalmazott módszertan alapján – sok országban használnak a konjunktúra változásának rövid távú előrejelzéseként. Az elmúlt évtizedekben kutatóintézetek több alkalommal is használták, esetenként kimondottan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott indikátorokkal.
A Policy Agenda negyedéves előrejelzéséből kiderül, hogy a Politikai Hatás Index (PHa-index) alapján az elkövetkező három hónapban a kormány és az országgyűlés jogalkotási munkája során mely ügyek fogják a politikai napirendet meghatározni.
A Policy Agenda második negyedéves előrejelzéséből kiderül, hogy a Politikai Hatás Index (PHa-index) alapján az elkövetkező három hónapban a kormány és az országgyűlés jogalkotási munkája során mely ügyek fogják a politikai napirendet meghatározni.
A Policy Agenda szakpolitikai elemzéseiben folyamatosan arra törekedett, hogy empirikus úton előállított adatokból legyen képes következtetéseket levonni. Azt gondoljuk, hogy a politikai elemzések piacán az egyik legfontosabb érték a hitelesség. A hitelességet, akkor képes egy elemző intézet megteremteni és megőrizni, ha az általa publikált anyagok mögött olyan szakmai tartalom van, amely bármilyen vitát kiáll.
A Policy Agenda –a kormány most kiadott törvényalkotási programjának alapján készült- harmadik negyedéves Politikai Hatás Index (PHa-index) előrejelzéséből kiderül, hogy az elkövetkező három hónapban a kormány és az országgyűlés jogalkotási munkája során mely ügyek fogják a politikai napirendet meghatározni.
A gazdasági válság hatásait leginkább az ingatlanszektor érezte meg. Csökkentek az ingatlanárak, a bérleti díjak, illetve új beruházások híján az építőipar is hanyatlik. A Policy Agenda által a kis- és közép vállalkozások cégvezetőinek körében végzett felmérés szerint a következő félévben a kkv-k 82%-a nem tervez ingatlan vásárlást, eladást vagy bérlést.
A Policy Agenda a magyar internetes hírportálok, blogok közösségi médiában kifejtett hatása alapján elkészítette az elmúlt három hónap belpolitikai trendelemzését. Ez alapján az látszik, hogy a „sorosozás” és a „Soros-terv” az egyik legnagyobb hatást kiváltó ügy a belpolitikai témák közül. Ezzel mindekképpen azt érte el a Fidesz, hogy az általa megszabott tematika érvényesül. Ezzel szemben nincsen ellenzéki kulcsszó, üzenet, amely érdemben hatna (akár negatívan, akár pozitívan) a választókra.
A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Azt gondolták, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azt látja, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.
Fél évvel a választások előtt sok a nyitott kérdés még a választási stratégiákat illetően. A baloldali és liberális pártokat leginkább az együttműködés lehetséges formái kötik le, miközben a Jobbik érthetően járja a maga útját, és legnagyobb támogatottsággal rendelkező kihívóként próbál viselkedni. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy a jelenlegi kutatási adatok alapján milyen hőfokú kampány szolgálná leginkább a kormány illetve az ellenzék érdekeit
Az alacsony bérek egyik következménye a több ágazatban is megjelenő munkaerőhiány. Ez alól az állami cégek sem jelentenek kivételt. Amennyiben részletesen megnézzük azokat a legnagyobb foglalkoztatókat, ahol a kormány a tulajdonos, látható, hogy ezek a cégek rosszabbul „teljesítenek” a béremelések terén, mint a gazdaság egyéb területei. A Policy Agenda részletesen elemezte ezeket a vállalatokat, és megnézte, hogy hol van a legnagyobb probléma.