A Policy Agenda szakpolitikai elemzéseiben folyamatosan arra törekedett, hogy empirikus úton előállított adatokból legyen képes következtetéseket levonni. Azt gondoljuk, hogy a politikai elemzések piacán az egyik legfontosabb érték a hitelesség. A hitelességet, akkor képes egy elemző intézet megteremteni és megőrizni, ha az általa publikált anyagok mögött olyan szakmai tartalom van, amely bármilyen vitát kiáll.

Talán vitathatatlan tény, hogy a politika világa nagymértékben a szubjektív benyomások, pillanatnyi szituációk alapján írható le. A leginkább a szubjektumokra épülő része a politikának a közép-, és hosszútávú elemzésekben van. Ugyanakkor jogos igény a politikai döntéshozók, a politika által érintettek, vagy szimplán a közügyekért érdeklődők számára, hogy egy elemző szemszögén keresztül kaphasson jelzéseket a politikai döntéshozatalról. Ezért folyamatosan keressük azokat a szakmai megoldásokat, amelyek segítségével objektív szemponton alapján lehet előrejelzéseket készíteni. Megvizsgáltunk nemzetközi sztenderdeket, korábbi magyar kezdeményezéseket, és ezek alapján alkottunk egy új, a magyar politikai rendszerhez igazított értékelési, elemzési szempont rendszert.

A Politikai Hatás Index (PHa-index) egy olyan rendszer, amely segítségével középtávú (a politikában egy negyedév már annak mondható) előrejelzéseket lehet készíteni a jogalkotási rendszerről.

Mi is a PHa-index?

A PHa-index arra képes, hogy több szempont egyszerre való mérlegelése alapján megjósolja, hogy milyen politikai hatása lesz annak a jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozatali rendszerben várhatóan a döntéshozók asztalára, ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerül. Magyarán a PHa-index egy 1-5 terjedő skálán egy értéket fejez ki.

A PHa-index készítésekor négy szempontot veszünk alapul:

• mekkora társadalmi réteget érint közvetlenül a kérdés: Ennek során azt mérlegeljük, hogy adott jogszabály elfogadása kikre lesz olyan hatással, amely a hétköznapi élet szempontjából észrevehető számukra. Ebben a szegmensben azt értékeljük, hogy ez egy szakmai szabályozás, amely lényegében csak az állam működése szempontjából releváns (pl. a belső ellenőri rendszerre vonatkozó szabályozás), egy szűk és marginális társadalmi csoportra gyakorol hatást, egy markáns társadalmi csoport életét határozza meg, több társadalmi csoportra gyakorol együttes hatást, szinte a teljes lakosság életét alapvetően meghatározza. Természetesen az itt szereplő példában lévő belső ellenőri rendszerre vonatkozó szabályozás kapcsán mondhatják annak készítői, hogy ez szerintük a társadalom egészére gyakorolja hatását, mivel egy jó ellenőri rendszer minimalizálja a korrupciót, amely több szempontból is kedvező folyamatokat indít el. Ugyanakkor a politika hatás szempontjából kevéssé valószínű, hogy ez a politikai termék, akár egy pillanatra is meghatározná a politikai napirendet. Már pedig a politika világának ez a fokmérője;

• mekkora  a gazdaságra, költségvetésre gyakorolt hatása: Egy politikai terméknek nem csak az a hatása, ha az emberek hétköznapjait direkt befolyásolja, hanem ha pozitív vagy negatív szempontból beleavatkozik a gazdaság szereplőinek életébe. Ebben a szegmensben azt nézzük meg, hogy adott jogi szabályozás mennyire érinti őket. A besorolást hasonlóan készítjük el, mint a társadalmi hatás elemzése során, és az így kapott szám egyik összetevője lesz az adott kérdés PHa-indexnek.

• politikai kommunikációs jelentősége: egy kérdés bármennyire is nagy társadalmi réteget érintsen, ha nem bír azokkal a jegyekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a politikai napirendet meghatározza, akkor az a politika világa szempontjából irrelevánssá válik. Ezek a jegyek a mediatizálhatóság és a konfliktus. E nélkül nehezen adható a média által az adott esemény. Elég belegondolni abba, hogy hányszor szerepelt a híradókban, hogy felülvizsgálta a kormány a leghátrányosabb helyzetű települések listáját. Pedig komoly jelentősége van ennek mind a társadalom, mind a gazdaság szempontjából. Ugyanis amennyiben valamelyik település beletartozik ebbe a kategóriába, akkor kiemelt támogatásokat kaphat hazai és EU-s fejlesztési forrásokból. Ugyanakkor ennek a listának a kialakítása olyan bonyolult szakmai számítások alapján készül, amely nehezen mutatható be a médiában, illetve mivel számok vannak egy egyes besorolások mögött, ezért konfliktus is ritkán tud kialakulni belőle.

• parlamenti konfliktus lehetősége: Egy politikai termék nem csak attól válik meghatározóvá, ha vannak konfliktusforrások, amelyek alapján az ügy napirenden tartható, illetve bemutatható. Jelentős hatása egy kérdésnek akkor lett a politikai életben, ha abban a parlamenti keretek közötti érdekellentétek megtudtak jelenni. Azaz, ha az ellenzéki erők akár közösen képesek voltak fellépni, és alternatív, jól érthető üzenetet megfogalmazni. De ennél erősebb, ha a kormányoldalon belül támad konfliktus egy kérdés kapcsán, mivel ez még inkább média-képesebbé teszi a kérdést.

Az egyes szegmenseknél adott számokból kerül ki az adott ügynek a PHa-index, azaz látszik, hogy ez alapján a módszertan alapján, milyen politikát befolyásoló hatásával kell számolnunk.

Minden szegmens egyformán számít a PHa-indexben?

A modell kidolgozása során folyamatosan elemeztünk korábbi eseményeket, és ez alapján igyekeztük a magyar politikai viszonyokhoz igazítani a PHa-index. Ennek során arra jutottunk, hogy az félrevinné a modellt, ha minden egy szegmensét a vizsgálatnak azonos súllyal szerepeltetnék a Politikai Hatási Indexben. Ezért rangsoroltuk a négy szegmensünket, és súlyszámokkal láttuk el őket.

A magyar politikai rendszer alapvetően kommunikáció-vezérelt. Az elmúlt évek, beleértve a mostani kormányt is azt mutatták, hogy a politikai döntéshozók hajlamosak a politikai termék kidolgozása nélkül egyes kérdéseket napirendre tűzni. Azaz gyakori, hogy a politika úgy kezd el foglalkozni egy üggyel, hogy a problémát ismeri, de annak megoldására csak nagyon általános válaszokat tud adni. Ennek a jellegű politikának az a sajátja, hogy az egymást követő lépések gyakran szakmailag megtervezetlenek, és a kommunikációs kényszer diktálta helyzet alapján történik az ügy kidolgozása.

Ebből következően csak akkor lehet hiteles egy olyan modell, mint a PHa-index, ha képes ezt a logikát lekövetni. A legfontosabb tehát egy adott ügy politikai kommunikációs jelentősége, ezt követi a parlamenti konfliktus lehetősége, majd a társadalmi hatás, végül a gazdaságra, költségvetésre gyakorolt hatás.

A PHa-index miért csak a jogalkotási rendszert vizsgálja?

A politika egyik sarokköve a kormányzás. Az egész rendszer a kormányzati munkához viszonyul, és ahhoz képest alakít ki magának minden szereplő egyfajta pozíciót. A politika lényege, hogy az abban résztvevők vagy alakítói, vagy alakíttatói legyenek a kormányzati döntéshozatalnak. Azért mondjuk, hogy a kormányzati munka a viszonyulási pont, mert akár az ellenzék, akár a kormánypárt, vagy akár a társadalmi szervezetek (pl. szakszervezetek) a kormány döntéseihez képest alakítják ki magatartásukat. A kormányzat pedig a döntések sorozata. Egy kicsit másképpen szólva egy kormányzati időszak politikai termékekből épül fel. Ezek a politikai termékek az esetek többségében jogszabályokban manifesztálódnak, és így jelennek meg a közvélemény előtt. Ez volt az alapvetésünk, amikor kidolgoztuk az PHI rendszert.

Mit vizsgál konkrétan a PHa-index?

Ahogy korábban is leírtuk a PHI alapadatbázisa a kormányzat jogalkotási tevékenységére épül. Ennek során létrehoztunk egy olyan adathalmazt, amelyben szerepeltetjük:

• a kormányzat által kiadott legfrissebb törvényalkotási programot,
• a kormány által elfogadott, és kormány határozatban kihirdetett munkatervet,
• a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény alapján a miniszterek által kötelezően kiadandó jogalkotási tájékoztatót,
• az Országgyűlés aktuális munkatervét,
• az Országgyűléshez benyújtott kormánypárti indítványokat.

Minden negyedév elején, ezen adatbázis