A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS INDEXE (GFI) úgynevezett egyidejű (leading) indikátor-index, amelyhez hasonlót – az OECD-ben is alkalmazott módszertan alapján – sok országban használnak a konjunktúra változásának rövid távú előrejelzéseként. Az elmúlt évtizedekben kutatóintézetek több alkalommal is használták, esetenként kimondottan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott indikátorokkal.
A jelenlegi válságos pénzügyi-gazdasági helyzetben igen nagy fontosságú, hogy a gazdaság szereplői, valamint az irányító szervezetek minél hamarabb jussanak megalapozott információkhoz a hazai gazdasági folyamatok alakulásáról. A minél gyorsabb tájékoztatás segítséget adhat a piaci és gazdaságpolitikai szereplőknek döntéshozatalukban. A statisztikai adatok – különösen a számított mutatók – a felmérés és feldolgozás időigénye miatt a tárgyidőszakot követően általában több hónap elteltével válnak ismertté. A gazdaság változása leglényegesebb mutatójának, a GDP-nek az előzetes indexe (első hivatalos becslése) is csak 40 nap elteltével válhat ismertté.
A Policy Agenda a 2012. évtől, az általa végzett KKV (Kis- és középvállalati) index mellett indítja el egy negyedéves gyakoriságú, a reálgazdaság állapotát tükröző azon index-számítását, amely azonnali információt ad a magyarországi konjunktúra helyzetéről, várható irányáról.
Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy míg a Kis- és középvállalati indexünk (KKV-konjunktúra index) kérdőíves adatfelvételen alapul, így azt befolyásolja a vizsgált vállalkozói kör némileg szubjektívnek is tekinthető véleménye, addig a GFI-t már nyilvánosságra hozott statisztikai adatok alapján számítjuk ki. Így ez az index (GFI) objektíven mutathatja a gazdaság általános konjunkturális helyzetét, teljesítményét.
A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS INDEXE jelzi tehát, hogy az adott negyedévben hogyan változott a fejlődés iránya, mértéke, vajon a gazdaság az előző időszakhoz viszonyítva milyen irányba mozdult, lassult-e vagy bővült?
Konjunktúramutatónkban nem a múltbeli folyamatokat mérjük fel, hanem az adott negyedév helyzetéről adunk információt. Fontos, hogy olyan mutatókat választottunk ki, amelyeknek késleltetett hatása lehet a konjunktúrára és ez a késleltetett hatás optimális esetben egy (vagy több) negyedév is lehet.
A GFI 3 fontos gazdasági részterületre csoportosított konkrét statisztikai felmérésekből származó mutatókból állítottuk össze, ezek;
Ø a magyar gazdaság monetáris és fiskális helyzete,
Ø a háztartások gazdálkodási folyamatai és
Ø elsősorban a vállalkozói szféra gazdálkodása.
Az indexünket az előző negyedévhez viszonyítva számítjuk és értékelésekor bemutatjuk az alakulását befolyásoló fontosabb jellemzőket. A negyedéves index havi alapmutatókból épül fel, az esetenként hiányzó utolsó havi értékeket a következő index-számításunk során visszamenőleg, módosításként vesszük figyelembe. A havi szinten mért és átlagolt adatok mindenképpen jelzik a negyedév utolsó hiányzó hónapjának tendenciáját is.
A GFI-ben szereplő tíz alapmutatóból súlyozás nélkül számítjuk a negyedéves változást kifejező mutatónkat. Ennek oka, hogy az egyes indikátorok eltérő (azaz erős, közepes vagy gyenge) konjunkturális hatása az eltelt két évben nagyon változónak mutatkozott, így nem célszerű egyiknek sem nagyobb súlyt adni. Ugyanakkor mindegyik mutató képes jelezni – esetleg több negyedévre előre is – a konjunktúra változásait.
A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS INDEXÉNEK összetevői:
PÉNZÜGYI indikátorok
M1 – monetáris aggregátum
TDS(adósságszolgálat)/XGS(árudeviza és szolgáltatás export)
Áfa befizetések teljesítése
HÁZTARTÁSOK indikátorai
Háztartások vagyoni helyzete
Reálkereset változása
Munkanélküliség (15-24 évesek)
VÁLLALKOZÁSOK indikátorai
Exportpiaci konjunktúra
Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon
Ipari termelés
KKV vállalati hitelállomány alakulása
A fentiek alapján egy visszatekintő időszakra is elvégeztük az index számításait és eredményeit visszamenőleg is értékeltük. 2012. januárjától a Gazdasági Fejlődés Indexét a tárgynegyedévet követő hónap végén hozzuk nyilvánosságra, mintegy 10 nappal az előzetes GDP adat megjelenése előtt.
|
| A részindexek alakulása, a változások értéke |
|
| |||
2010 | 2011 | ||||||
I. né | II. né | III. né | IV. né | I. né | II. né | III. né | IV. né |
pénzügyi szféra | |||||||
1,395196 | 1,23316 | 1,304853 | 0,805038 | 0,869969 | 1,371885 | 1,13241 | 0,842878 |
| – 0,16 | 0,07 | – 0,50 | 0,06 | 0,50 | – 0,24 | – 0,29 |
háztartások | |||||||
1,665387 | 1,521813 | 1,52904 | 1,4794 | 1,533289 | 1,432759 | 1,372627 | 1,36361 |
| – 0,14 | 0,01 | – 0,05 | 0,05 | – 0,10 | – 0,06 | – 0,01 |
vállalkozások | |||||||
0,952462 | 1,405456 | 0,943369 | 0,777938 | 1,31703 | 0,690135 | 1,529776 | 0,943409 |
| 0,45 | – 0,46 | – 0,17 | 0,54 | – 0,63 | 0,84 | – 0,59 |