Augusztusban készítette el az új kormány a 2010-es őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programját. A terv negyvenkét jogszabálytervezetet tartalmaz, azaz a kormány mostani szándékai szerint ennyi törvény kerül benyújtásra azzal az igénnyel, hogy év végére az utolsó szálig elfogadtatnák azokat. A negyvenkét törvény nem számít kirívóan magasnak az elmúlt nyolc ülésszakhoz képest, de ha hozzávesszük azt a gyakorlatot, hogy a kormányok általában felülteljesítik ebbéli terveiket, valószínű, hogy egy háromhetente ülésező parlament akkor teljesíthet egy ilyen intenzív programot, ha közben a kormány senkivel sem egyeztet a javaslatokról.  Mellékelt táblázatunkban összeszedtük, hogy 2006 óta az ülésszakok előtt az aktuális kormány hány törvény elfogadtatását jelezte az Országgyűlésnek, végül pedig hány került tényleges elfogadtatásra. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a nemzetközi egyezmények kihirdetését tartalmazó törvényeket nem számoltuk bele egyik ülésszakba sem.

Tovább

Radikális változáson ment át az önkormányzati rendszer a kétharmados kormánypárti többség intézkedései nyomán. A törvényhozók egyrészt csökkentették az önkormányzati képviselők számát, valamint a megyei közgyűlések választási szabályait is átalakították. Mostani elemezésünkben azt tekintjük át, hogy a megyei és a fővárosi közgyűlésben milyen mandátumarányokra számíthatunk ez év őszén. Modell-számításunk alapja a tavaszi parlamenti választások eredményei, vagyis a pártok megyei listán szerzett szavazatának arányai.  Ezekből az adatokból kivontuk a 23 megyei jogú város szavazóköri adatait (hiszen ezek a városok saját közgyűléssel rendelkeznek), és így prognosztizáljuk, hogy mi várható a megyei közgyűlésekben, illetve a fővárosban október 3-a után.

Tovább

A gazdasági válság hatására az elmúlt években jelentős erőre tettek szert a radikális, szélsőséges mozgalmak. Ahogy Magyarországon, úgy Európában is elsősorban a szélsőjobboldali politikai formációk előretörése a tendencia, míg a radikális baloldali szervezetek nem tudták számottevően növelni társadalmi bázisukat. 2008-ban az osztrák parlamenti választásokon két szélsőjobboldali párt összesen 29,5 százalékos eredményt ért el (FPÖ 18%, BZÖ 11,5), Kelet-Európában pedig Magyarországon a legszembetűnőbb ezen eszmék előretörése, hiszen a Jobbik több mint 16 százalékos eredményt ért el a tavaszi parlamenti választásokon. A szélsőbaloldali pártok közül említésre méltó parlamenti eredményt Európában a német szociáldemokratáknál (SPD) radikálisabb eszméket képviselő Die Linke (Bal Párt) ért el idén tavasszal az észak-rajna-vesztfáliai választásokon, 5,6 százalékos eredménnyel.

Tovább

A két időpont közelsége miatt az önkormányzati választásokat gyakran az országgyűlési választások „harmadik fordulójaként” emlegetik.  Ha másban nem, annyiban a megállapítás mindenképpen igaz, hogy a tavaszi választások győztese komoly előnnyel indul, hiszen a mindenkori győzteshez húzás mellett az aktuális kormányzópártnak lehetősége van felhasználni kormányzati erejét arra, hogy önkormányzati kampányát segítse – erőforrásaival, lehetőségeivel.

Tovább

Lényegében már tavasszal borítékolni lehetett az önkormányzati választások végkimenetelét. Minden elemző egyetértett abban, hogyha a kormánypártok nem követnek el jelentős hibákat, stabil többségeket szereznek a közgyűlésekben, és megszerzik a megyei jogú városok polgármesteri székeinek szinte valamennyi részét. Az október 3-ai választás legérdekesebb kérdése talán az volt, hogy hogyan szerepel majd a másik három parlamenti párt.

Tovább

Komoly társadalmi vitának kellene megelőznie az új alkotmány elfogadását, ám Magyarországon a lakosság nem annyira alkotmánytudatos, mint például az Egyesült Államokban. A tervek szerint az új alaptörvény decemberben kerül a miniszterelnök asztalára, tavasszal pedig az országgyűlés is napirendre tűzheti. A Policy Agenda elemzésében az alkotmányozás folyamatát elemzi, és öt lehetséges elemet emel ki az új alaptörvényből, ami komoly vitákhoz vezethet.

Tovább

Jövő héten véget ér az országgyűlés őszi ülésszaka, a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kormány törvényalkotási programja hogyan teljesült. Legjobban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, leggyengébben a Vidékfejlesztési Minisztérium teljesítette a kormány által előzetesen meghatározott feladatokat. Az adatokból kiderül az is, hogy a kormány, vállalásainak 62%-át teljesítette eddig (bár még egy parlamenti nap hátra van).

Tovább

Az Orbán-kormány regnálásának első két hónapja után már egyértelmű volt, hogy a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be a Fidesz. Ennek lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja (hiszen a törvények többségét a frakció nyújtotta be), így az első hónapokban a kormányra csak statisztaszerep hárult.

Tovább

A Policy Agenda negyedéves előrejelzéséből kiderül, hogy a Politikai Hatás Index (PHa-index) alapján az elkövetkező három hónapban a kormány és az országgyűlés jogalkotási munkája során mely ügyek fogják a politikai napirendet meghatározni.

Tovább

Az elmúlt hetekben a Policy Agenda elemzéseiben megvizsgálta, hogy a kormány által megszellőztetett strukturális reformok kapcsán mire lehet számítani. Egy nappal a reformcsomag egy részének a várható bejelentése előtt a Policy Agenda megvizsgálta, hogy az előző kormányokkal összehasonlítva milyen azonosságok és különbségek figyelhetőek meg a reformok kommunikációjában.

Tovább