A kormány 2011 tavaszán annak érdekében, hogy bizonyítani tudja az Európai Uniónak, hogy képes kikerülni a túlzott deficit eljárás alól, meghirdette a Széll Kálmán Tervet, majd egy évre rá a Széll Kálmán Terv 2.0-t. Ezek nagyságrendileg 1.500 milliárd forintos megszorítást jelentettek. A Policy Agenda elemzésében azt nézte meg, hogy a 2014. évi költségvetés mennyire tükrözi a korábbi vállalásokat, és mely területeken adta fel leginkább saját célkitűzéseit a kabinet.

Tovább

A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. Ennek kapcsán Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda kutatást végzett a kis- és középvállalati szektor körében arról, hogy mekkora minimálbért várnak és tartanak elfogadhatónak a cégvezetők. A kutatásban vizsgálták a foglalkoztatói nyugdíj intézményét, amely az adatok szerint egyelőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Tovább

Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index felmérés szerint javultak a kis- és középvállalatok cégvezetőinek várakozásai. Az egy negyedévvel ezelőtti 45,4%-ról most 46,4%-ra emelkedett az index értéke, amellyel ugyan még mindig nem értük el a 2011 első felében mért üzleti bizalmi értéket, de már érezhetően elmozdultunk a mélypontról.

Tovább

Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index felmérés szerint javultak a kis- és középvállalatok cégvezetőinek várakozásai. Az egy negyedévvel ezelőtti 45,4%-ról most 46,4%-ra emelkedett az index értéke, amellyel ugyan még mindig nem értük el a 2011 első felében mért üzleti bizalmi értéket, de már érezhetően elmozdultunk a mélypontról.

Tovább

A Policy Agenda a legfrissebb statisztikai adatok tükrében sem lát kedvező fordulatot a negyedévvel ezelőtti prognózisához képest. Ezért a 2014-es költségvetés elkészítéséhez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet, hogy a korábbi gazdaságpolitika folytatása, a kormányzati kommunikációban megjelentetett és pozitívumként értékelt tények nem alapoznak meg egy javuló gazdasági fejlődést. Várakozásaink szerint 2013-ra változatlanul csupán minimális gazdasági növekedés valószínűsíthető, majd 2014-ben egy enyhe, valamivel 1% feletti GDP bővülést feltételezünk.

Tovább

A magyar gazdaság helyzetének megítélése kapcsán gyakran elhangzik az állítás, hogy nagyon alacsony a beruházások aránya az országban, sőt ennek 95%-a az Európai Unió által biztosított forrásokból történik. Azaz a jelenlegi gazdasági helyzetben önerőből nem vagyunk képesek fejleszteni, így ez igaz a munkahelyek létrehozására is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy hol tart a kormány a csak hazai forrásból történő munkahelyteremtésben.

Tovább

A miniszterelnök új gazdasági akciótervének intézkedéseiből összetett társadalomfelfogás képe rajzolódik ki. Egyszerre leljük fel benne az atyáskodó állam, a verseny szabadságának eszméjét, a középosztály támogatását a kiskeresetűek kárára. Az intézkedések ugyanakkor kiolthatják egymást: az új kabinet a kiskeresetűektől elvenne, a közép- és felsőosztálynak viszont adna.
Tovább