A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. Ennek kapcsán Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda kutatást végzett a kis- és középvállalati szektor körében arról, hogy mekkora minimálbért várnak és tartanak elfogadhatónak a cégvezetők. A kutatásban vizsgálták a foglalkoztatói nyugdíj intézményét, amely az adatok szerint egyelőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Többség szerint növekszik a minimálbér
Jelenlegi bruttó 98 ezer forintos minimálbér a kormány és a szakszervezetek szándékai szerint is növekszik 2014-ben. A magyar kkv szektor foglalkoztatja az alkalmazottak kb. 73%-át, azaz kb. 2 millió munkavállaló életét ez a gazdasági szegmens határozza meg. Ennek kapcsán meghatározó a hazai kis- és középvállalkozások cégvezetőinek véleménye.
A cégvezetők abszolút többsége (88%) szerint növekedni fog a minimálbér összege, sőt 60% úgy gondolja, hogy a 100 ezer forintot is meg fogja haladni ennek mértéke. Ez a kormány által becsült jövő évi inflációt már meghaladó, azaz matematikai értelemben véve reálbér-emelkedést is jelente a legalacsonyabb keresetűek körében. Talán meglepő adat, hogy 24%-a a cégvezetőknek akár 6%-os emelkedést is elképzelhetőnek tart.
Mit bírnak el a cégek?
Arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39%) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.
Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35%), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.
Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54%-a, 500 millió forint felett 55%-a 102 ezer forint feletti minimálbért is „kigazdálkodhatónak” tartanak.
Az adatok azt mutatják, hogy van, és a cégvezetők többsége is lát lehetőséget arra, hogy a minimálbér terén javuljanak a legalacsonyabb keresetűek jövedelmei. Ugyanakkor azok a kis-és középvállalkozások, akik amúgyis komoly nehézségekkel küszködnek, belátható, hogy nehezebben lesznek képesek bármekkora bruttó emelést is kigazdálkodni. Alapvetően ez azonban nem bérpolitikai kérdés, hanem a gazdaság ezen szegmensét érintő általános versenyképességi probléma.
Foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem jött be a cégeknek
Munkaerőpiaci eszközként kezelik a cégek a foglalkoztatói nyugdíj intézményét. Ebben a konstrukcióban béren kívüli juttatásként lényegében nyugdíj-előtakarékossági programot finanszírozhatnak a munkáltatók, amely kiegészítő lehetőség az állami nyugdíjrendszer mellett.
Ugyanakkor nem terjedt el a munkáltatók körében ez a lehetőség, amelyet jól illusztrál, hogy a kkv cégvezetőknek mindössze 32%-a hallott erről a lehetőségről.
Ennél még meglepőbb, hogy 10%-uk nyilatkozott úgy, hogy adtak ilyen béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, de közülük 8% azt mondta, hogy a jövőben nem kíván ilyet adni.
Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók többsége szerint (63%) a dolgozók az azonnal beváltható, levásárolható juttatásokat igénylik a béren kívüli juttatások kapcsán. 20% azt mondta, hogy azért nem lenne igény erre, mert nem is ismerik ezt a lehetőséget, és emiatt bizonytalannak tekinthetik. Egyelőre kisebbségben (17%) vannak azok, akik szerint jó lenne ez a lehetőség, mert erősödik a nyugdíjra való előtakarékosság iránti igény.
A foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem bizonyult sikeresnek, pedig korrekcióval akár alternatívát jelenthetne a megszüntetett korengedményes nyugdíj helyett, amelyet már ettől az évtől nem lehet igénybe venni.
A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2013. szeptember 16-27. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.