A kormány 2015-ben mindennél több pénzt, 270 milliárd forintot akar elkölteni közmunkára. A létszám is ambiciózus volt: 213 ezer fő havi átlagban, és a nyáron akár 260 ezer ember foglalkoztatása. Jött azonban a menekültügy, és mintha a közmunka sem lenne már annyira fontos. Legalábbis a Policy Agenda ezt látja a számok alapján.
A kormány egyik fő prioritása a központosítás és a bürokrácia csökkentése. Kormányzati nyilatkozatok alapján az látszik, hogy az utóbbi nem halad olyan sebességgel, ahogy szeretnék, míg a centralizációval láthatóan elégedettek. Ez látszik a számokon is, amelyek mutatják, mennyien is dolgoznak a kormánynak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogyan változott az államapparátus létszáma az elmúlt években.
Az egészségügy reformja lehet az egyik legnagyobb adóssága a kormánynak, bármintha többször is meg lett volna a politikai bátorság a rendszer átalakítására, és hatékonyságának javítására. Ennek ellenére csupán tűzoltás folyik. E folyamat okait nézte meg a Policy Agenda heti elemzésében.
2014-es tavaszi választások után mintha a kormány nem tudott volna újra tempót venni. Már munkatervet sem alkot, és egyetlen megígért terület átalakításába sem kezdett bele. Ha így megy, akkor a ciklus eltelik érdemi változtatások nélkül, miközben több területen jelentős átalakítások kellenének. A Policy Agenda heti elemzésében ennek okait mutatja be.
A menekültügy tisztán politikai logikán nézve visszaadta a kormány cselekvőképességét, ezáltal megállt a népszerűségvesztés. A plakátkampány, a kerítésépítés, és az Európai Unióval való küzdelem olyan ügyek voltak, amelyek miatt ismét lehetett támadni az ellenzéket, bemutatni nemzetét óvó kormányt. A Policy Agenda elemzése szerint azonban a kezdeti sikerek lassan elmúlnak, és a problémát megoldani képtelen kormány képe alakulhat ki. Az ősz nagy kihívást hoz a Fidesznek.
Az idei év komoly politikai hullámvasút a kormánypártok számára. Az év eleje a zuhanás, míg a mostani időszak a lassú visszakapaszkodás időszaka lehet. Ezt törheti meg az a népszavazási kezdeményezés, amely a szakszervezetekhez kötődik a férfiak 40 éves munkaviszonnyal való nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy hatása lehet ennek a belpolitikára.
A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2015. II. negyedévében 0,96. Az index az elmúlt negyedév kedvezőbb alakulása után összességében enyhén csökken, de ez alapvetően a beruházási hajlandóság továbbra is alacsony szintjének, és a külföldi tőke kivonulásának a következménye. A vállalkozások a kedvezően alakuló monetáris környezet, a makrogazdaság tavalyi érezhető növekedése ellenére sem számolnak még jelentősebb fejlődéssel.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke az elmúlt negyedéves növekedés után enyhén (1,3 ponttal) csökkent, és továbbra is alatta van a 2014. évi országgyűlési választások előtt mért értéknek. A felmérés szerint a magyar cégvezetőknek a gazdaság fejlődése iránti bizalma nem változott az előző negyedévhez képest, de a saját vállalkozásuk jövőképébe vetett bizalmuk mérséklődött.
A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. Ez a pénz szabadon és kevéssé átlátható feladatokra költhető, csak és kizárólag a kormány döntése alapján. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű.
Az elmúlt hetekben a Fidesz sikeresen fedte le a mindennapi belpolitikai problémáit a bevándorlásüggyel. Sikeresen megépítette a problémát, erős, vagy legalábbis annak látszó válaszokat adott, és védekezésre kényszerítette az ellenzéket. A Policy Agenda elemzése szerint nem belpolitikai csodafegyver a menekültügy, de időt lehet vele nyerni.