A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2015. II. negyedévében 0,96. Az index az elmúlt negyedév kedvezőbb alakulása után összességében enyhén csökken, de ez alapvetően a beruházási hajlandóság továbbra is alacsony szintjének, és a külföldi tőke kivonulásának a következménye.  A vállalkozások a kedvezően alakuló monetáris környezet, a makrogazdaság tavalyi érezhető növekedése ellenére sem számolnak még jelentősebb fejlődéssel.

A gazdasági növekedés fékeződik

A 2014 év összességében kedvező gazdasági folyamatai nem ismétlődnek meg, ezt jelzik is a vállalati szféra körében végzett konjunktúra felvételek.

A GFI index indikátorai alapján – a külföldi tőke kivonulása, a korábbi erőteljes ipari termelés lassulása, – úgy látjuk, hogy a következő néhány évben sem a gazdaság szereplői, sem pedig a háztartások nem látnak gyors és érezhetően pozitív fordulatot a magyar munkaerő elvándorlásában. A 25 éven aluliak munkanélküliségi aránya változatlanul magas, 17,8%, bár egy év alatt 2,2 százalékponttal mérséklődött. Súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők 46,5%-a legalább egy éve reménytelenül keresett munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama meghaladja a másfél évet.

A világgazdaságban érzékelhető defláció befolyásolja a hazai termelői árakat is, hiszen érvényesül itthoni árainkban is a világpiaci nyersanyagárak tartósan alacsony szintje. Ez természetesen alapot ad az idei alacsony infláció megtartására is. Emellett adósságszolgálati mutatóink kedvezően alakulnak, és fiskális folyamatainkat segíti a tervezettet túllépő áfa-befizetések is.

Különbségek a háztartások helyzetében

A lakosság felső és alsó ötödeiben élők jövedelmei és fogyasztása a 2015-ös adórendszer változtatásaival sem javultak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói nem mutatnak olyan egyértelmű javulást, amely a foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben komoly pozitívumot eredményezhet.

A növekvő lakosság bevételekhez igazodva a lakossági tehervállalás is emelkedik, az első öt hónapban 782 milliárd forint adót fizetett, 6,6%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Több bevétel keletkezett szja-ból 5%-kal, illetékekből 10,8%-kal, gépjárműadóból 4,7%-kal. A társadalombiztosítási alapok bevétele 2067 milliárd forint volt, 1,9%-kal kevesebb, mint egy éve. A nyugdíjalap bevétele 2,7%-kal, az egészségbiztosítási alapé 0,6%-kal csökkent.

 

 

A részindexek alakulása, a változások értéke

2013. év				2014. év				2015. év
I. né	II. né	III. né	IV. né	I. né	II. né	III. né	IV. év	I. né	II. né
monetáris indikátorok
0,87	1,31	0,91	0,99	0,94	1,1	1,08	0,94	0,9	1,08
-0,16	0,44	-0,4	0,08	-0,05	0,16	0,14	-0,14	-0,04	0,18
háztartások
1,09	1,02	0,96	1,02	1,05	1,07	0,99	1,10	0,97	1,04
0,13	-0,07	-0,06	-0,06	0,03	0,02	-0,08	0,11	-0,13	0,07
vállalkozások
0,99	0,99	0,98	0,88	1	1,16	0,4	0,91	1,27	0,75
0,03	0	-0,01	-0,1	0,12	0,16	-0,76	0,51	0,35	-0,52
GFI – INDEX
0,98	1,11	0,95	0,96	1	1,1	0,82	0,98	1,05	0,96
0	0,13	-0,16	0,01	0,04	0,2	-0,29	0,16	0,07	-0,09

 

A vállalati hitelfelvétel még alacsony

A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai sem magukban, sem pedig összesítve nem jeleznek javuló helyzetet 2015 második félévére. A vállalkozói szféra romló hangulatát a gazdálkodás bizonytalansága, a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége alapozza meg. Ezen kedvezőtlen folyamatok mutatkoznak meg az ipari termelés lassulásában, az exportpiaci teljesítés lanyhulásában és természetesen a cégek hitelfelvételi hajlandóságának alacsony szintjében is.

2015 eddigi hónapjaiban a hitelek törlesztése a vállalati (és a lakossági) körben meghaladta az új folyósítások nagyságát. A leépülés üteme ráadásul gyorsult, a teljes hitelállomány 5%-kal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb bruttó hitelállomány. A vállalati hitelek nagysága 6 400 milliárd forintra (6%-kal) mérséklődött, és ez a 2005 végi állománynak felel meg. Ez jól mutatja, hogy a cégek a beruházási folyamatok finanszírozását nem vállalják banki forrásokból és ezzel a fenntartható növekedés esélye is jelentősen csökken.  

A gazdálkodó szervezetek az első öt hónapban 508 milliárd forint adót fizettek, 7%-kal többet az egy évvel korábbinál. Társasági adóból 3,1%-kal kevesebb, közműadóból 5%-kal több, míg a pénzügyi szervezetek különadójából ugyanannyi, 0,2%-kal nagyobb bevétel keletkezett. Az egyéb központosított bevételek 24,1%-kal nőttek, noha a múlt évben is nagyon jelentősen, 38,8%-kal meghaladták a 2013. évit. E bevételek közé tartoznak az elektronikus útdíjak, a környezetvédelmi termékdíjak, a különböző bírságok.