Lázár János miniszter nagyon határozottan amellett állt ki, hogy egy, az Európai Unióról szóló népszavazáson a kilépés mellett szavazna. Érdekes volt az indoklás is, hiszen a bérfelzárkózás elmaradását tartotta igazi oknak. A Policy Agenda elemzésében bemutatja, hogy a tények alapján miért hamisak az ilyen állítások, de politikailag miért ne lehetnének hatékonyak?
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített Kis- és középvállalati konjunktúra-index (KKV-index) értéke az előző negyedéves – váratlanul jelentős – csökkenést követően, kissé javult ugyan, de még mindig 50 pont alatt van. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy hullámzó a cégvezetők megítélése, nem biztosak abban, hogy milyen irányba változik a gazdaság az elkövetkező időszakban.
A hétvégi kongresszusán tisztújítást tartott az MSZP. Ezt akár egy új (sokadik) kezdet nyitányának is tarthatnánk. A kérdés valójában az, hogy a már korábban lefektetett játékszabályok, az ellenfelek és potenciális szövetségesek taktikája miatt milyen mozgástér kínálkozik. A Policy Agenda elemzésében bemutatja, hogy milyen pályát játszhat be az MSZP, és hogy valójában mennyire számít, hogy kikből áll a párt vezetése.
A kormány benyújtotta az őszi törvényalkotási tervét az Országgyűlésnek. Ebben 54 törvény szerepel. A Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgáltuk, és megnéztük, hogy mely miniszterek számára lesz nehéz a következő időszak.
Az előző Orbán-kormány (2010-2014) egy Magyarországon új kormányzati modellt, a frakciókormányzást honosított meg. A kormánypárti képviselők által uralt törvényalkotás mintha nem váltotta volna be a reményeket, ezért visszarendeződés látszik. A ciklus közepén a Policy Agenda elkészített új elemzését a törvényhozásról.
2014-től jelentősen csökkent a kormánypártok törvénymódosítása miatt a kistelepülési vezetők javadalmazása. Félve a kormánypárt attól, hogy maga ellen fordítja a falusi polgármestereket, egy évvel ezelőtt két törvényjavaslatot is benyújtottak a helyzet rendezésére, majd idén még egyet. Egyiket sem fogadta el a törvényhozás. Az okokat vizsgálta meg a Policy Agenda.
A költségvetés és az adótörvények benyújtásával minden technikai paraméter adott ahhoz, hogy elkezdődjenek a 2017. évi minimálbér-tárgyalások. A kormány nem tette magasra a lécet, hiszen a költségvetés alapján 5% körüli jövő évi béremeléssel számol. A munkaadók nyilván nem szeretnék elengedni a béreket, míg a szakszervezetek a dolgozói szegénység ellen küzdenének. A Policy Agenda elemzésében bemutatja, hogy hogyan néz ki a környező országokhoz képest a magyar helyzet.
Magyarországon a létminimum számítását a rendszerváltás óta a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Ezzel a munkával 2015-ben felhagytak, ekkor közölték utoljára (2014. évre vonatkozóan) a létminimum összegét. A Policy Agenda szakértői úgy gondolták, hogy ez a több évtized óta használt mutató nem érdemli meg, hogy bármilyen (akár politikailag motivált) okok miatt megszüntessék. Ezért a KSH által alkalmazott módszertan alapján (megfelelően dokumentált módon), a KSH által felvett háztartásstatisztika és kapcsolódó adatbázisok segítségével (amelyet készséggel rendelkezésünkre bocsátottak) kiszámítottuk a létminimum 2015. évi összegét.
Elkezdődött a 2017. évi költségvetés vitája az Országgyűlésben. Az 1123 módosító javaslatból a kormánypárti képviselők nyújtottak be 51-et, amelyek során 45,5 milliárd forintot szeretnének pluszban elkölteni. Ezek jelentős része inkább a helyi választókerületeknek szól, és kevéssé érinti az országos politikát. A Policy Agenda részletesen elemezte a kormánypárti módosító javaslatokat.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2016. I. negyedévében az előző negyedévi (1,05) mértékkel lényegében megegyezően: 1,07-os értéket mutat. Az index a 2005. második és harmadik negyedév után ismét emelkedett, enyhén javul. Most az előző két negyedévhez képest a pénzügyi mutatók összesített indexe javul, míg a háztartásoké stagnál és a vállalkozásoké érezhetően romlik.