2014-től jelentősen csökkent a kormánypártok törvénymódosítása miatt a kistelepülési vezetők javadalmazása. Félve a kormánypárt attól, hogy maga ellen fordítja a falusi polgármestereket, egy évvel ezelőtt két törvényjavaslatot is benyújtottak a helyzet rendezésére, majd idén még egyet. Egyiket sem fogadta el a törvényhozás. Az okokat vizsgálta meg a Policy Agenda.

Csökkenő polgármesteri fizetések = csökkenő Fidesz-támogatottság?

Az „olcsóbb” állam jegyében, azzal az indokkal, hogy sok települési önkormányzati feladat a kormányhoz került, 2014 őszétől csökkentek a kistelepülési polgármesterek fizetései. Ez a változás kb. 2100 települést érintett.

A helyzet akkor vált kritikussá a kormánypártok számára, amikor az elvesztett időközi országgyűlési választás után, főképpen a sok kistelepülést magában foglaló ajkai körzet esetében, látszott, hogy a falvakban komoly szavazatvesztést szenvedett el a Fidesz. Ez azt jelentette, hogy a hagyományosan Fidesz bázisnak számító falusi választói rétegekben válságba került a párt.

Természetesen a választók pártválasztási szokásainak leegyszerűsítése lenne, ha a két esemény között (csökkenő polgármesteri fizetések, és csökken Fidesz támogatottság) egyértelmű ok-okozati összefüggést fedeznénk fel. De az vitathatatlan, hogy a települések első emberinek megsértése nem segíti a kormányzati baklövések elfedését.

Két megoldási javaslattal is előállt a kormánypárt még a tavalyi év első félévében. Boldog István képviselő megemelte volna a polgármesteri fizetéseket, míg hét másik fideszes képviselő a közmunka szervezéséért adott volna többletpénzt az 1500 fő alatti települések vezetőinek. Az első változatot napirendre sem vette az Országgyűlés, míg a második esetében lényegében a zárószavazásig jutott a javaslat, de a szavazásra már nem került sor.

Pedig igazi csapda lett volna az ellenzéknek?

Az egy évvel ezelőtt készített elemzésben felhívtuk a figyelmet, hogy közmunkához kötni a plusz pénzt kifejezetten csapdahelyzet az ellenzéki pártok számára:

1.       Ha megvalósul az új rendszer, akkor kb. 2100 polgármester fizetése a kormánypárttól lenne függő. Ugyanis közfoglalkoztatotti számhoz igazítanák a pluszpénzt. De a településre jutó közfoglalkoztatottak számát a kormány és annak hivatalai határozzák meg.

2.       Ha az ellenzék támogatja a javaslatot, akkor ezeket a polgármestereket egyrészt kiszolgáltatja ennek a megalázó helyzetnek, másrészt „átlöki” őket a kormánypártok kezébe. Akik ennek a politikai eszköznek (ha kell mézesmadzag, ha kell korbács) a segítségével újraépíthetik jelenlétüket a kistelepüléseken.

3.       Ha az ellenzék nem támogatja az önkormányzati törvény módosítását, akkor a Fidesz könnyen mondhatja, hogy nem rajtuk múlott, nem az ő hibája a mostani helyzet. Ez pedig egy politikai nyomásgyakorlási eszköz arra, hogy valamelyik ellenzéki frakciót rábírja a javaslat támogatására.

A parlamenti vitában az ellenzéki pártok lényegében éppen azt az érvet hozták fel, hogy politikai fegyelmező eszköz is lehet a kormány kezében, ha a közfoglalkoztatás szervezéséért cserébe adhat plusz pénzt a település első számú vezetőjének.

Zárószavazásig már nem engedte a javaslatot a kormánypárti többség (nem leszavazták, hanem jegelik az előterjesztést). Ennek meglátásunk szerint egy oka lehet, hogy a megvalósítás valóban nem volt vegytiszta, ugyanakkor tavaly ősszel a migránshelyzet már olyan mértékben visszaadta a kormánypártok megkopott lendületét, nem volt szükségük a falusi polgármesterek ilyen módon történő „meggyőzésére”.

Ismét itt a probléma

A problémát tehát nem megoldotta a kormánypárt, hanem egy darabig úgy tett vele, mintha nem lenne. Idén tavasszal Boldog István fideszes képviselő ismét benyújtott kezdeményezését, amely lényegében ismét egy általános béremelést javasol a kistelepülések esetében.

A kormánypárt láthatólag továbbra sem lelkesedik ezért a kérdésért, mivel még az általános vitát sem engedték lefolytatni a parlamentben a törvényjavaslatról. Sőt a javaslat fedezetéül szolgáló költségvetési módosító javaslatot sem támogatták.

A kormánypártok számára tehát továbbra sem fontos a probléma megoldása, mivel a párt támogatottsága továbbra is jelentős, így nincsen szükség a falusi polgármesterek felé újabb gesztusok megtételére. Az ellenzék bár építkezhetne ebből a kérdésből, de mégsem teszi, inkább csak leköveti a kormánypártok mozgását. Pedig ez egy tipikusan olyan ügy lehetne, ahol be lehetne bizonyítani, hogy a Fidesz pillanatnyi népszerűségéért cserébe („kisebb bürokrácia, kevesebb adó megy el…”) feláldozza a korábbi szövetségeseit is.