A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2016. I. negyedévében az előző negyedévi (1,05) mértékkel lényegében megegyezően: 1,07-os értéket mutat. Az index a 2005. második és harmadik negyedév után ismét emelkedett, enyhén javul. Most az előző két negyedévhez képest a pénzügyi mutatók összesített indexe javul, míg a háztartásoké stagnál és a vállalkozásoké érezhetően romlik.

Változatlanul lassul a gazdasági növekedés …

A GFI index két negyedéve tartó enyhe emelkedése nem jelzi érezhetően azt, hogy 2015-ös év  kedvező gazdasági folyamata megismétlődik. A tervezettnél kissé feltehetően alacsonyabb növekedés esetleg még tovább mérséklődhet, és csak 2,4-2,6 % közötti éves növekedés várható. Mind a hazai, mind a külföldi vállalati konjunktúra felvételek is ezt jelzik. A külföldi tőkebevonás, az ipari termelés lassulása, a beruházások alacsony szintje arra utal, hogy a gazdaság szereplői még mindig kevésbé bíznak a vállalkozásuk megalapozott növekedésben. Bármennyire is javulást mutatnak a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok, a vállalkozások komoly létszámgondokkal küszködnek. Jelentősek a hiányszakmák okozta problémák, a folyamatos elvándorlás.

A részindexek alakulása, a változások értéke

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva egyértelműen javultak. Kedvező, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés volumene ez évben már növekedni fog. A fiskális és részben a monetáris folyamataink pozitívak, összességükben a külföldi szakmai szervezetek által elismert tendenciákat jeleznek.  

A kkv-szektor hitelállománya érezhetően bővült 2015 végére. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a Növekedési Hitelprogram. A program vége előtt 338 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a vállalatok, így gazdálkodásukat – az NHP+ szerződéskötéseit is beleértve – összesen 1 425 milliárd forint új hitel segíti, amelyből 180 milliárd forintot 2016-ban folyósítanak. Ez évre a hitelezési feltételek összességében enyhültek, ezt egyúttal a forinthitelek átlagos finanszírozási költségeinek mérséklődése kíséri. Eddig élénkült a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet s várhatóan a rövid lejáratú hitelek keresletének élénkülésére is sor kerül a következő félévben.

A költségvetési hiány 3% alatt tartása mindenki által elfogadottan megvalósítható. Az adósságállományunk csökkentése azonban változatlanul nehéz feladat. A szociális területekből – egészségügy, oktatás – eddig kivont jelentős támogatások pótlása azonban már nem sikerülhet a jelenlegi szigorú költségvetési korlátok és a kormány által elhatározott – és nyilván megvalósuló – költségvetési célok mellett.  Várható egy fokozódó társadalmi nyomás, amely kikényszerítheti a költségvetés folyamatos fellazítását. Ezt érzik, látják a külföldi beruházók és ezért a felminősítés is el fog maradni. Ez pedig a beruházások amúgy is alacsony szintjét semmiképpen sem segíti.

Már most érezhető beruházás-lassulást okoz az eu-támogatások csökkenése. Sok a bizonytalanság – pl. az esetleges brexit– és csak állami segítséggel várható az építőipar remélt kereslet-növekedése is. 2016-ban a beruházások mintegy 5%-kal visszaeshetnek, az építési-szerelési tevékenység pedig stagnálni fog.

Nem csökkennek a háztartási jövedelmi különbségek…

A GFI indexünkben a háztartási gazdálkodás indikátorai stagnálást, kis mértékű növekedést jeleznek. A felső és alsó decilisekbe tartozó háztartások vagyoni helyzetében kialakult különbségek azonban egyértelműen tovább mélyülnek.

2016. január–márciusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 75 ezer fővel csökkent, 273 ezerre. A munkanélküliségi ráta 6,0%-ra csökkent, a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája pedig 5,2 százalékponttal, 14,2%-ra mérséklődött. Változatlan azonban az a helyzet, hogy a közmunka és a külföldi munkavégzők számbavételének sajátossága miatt kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet. Ezért a 15-24 éves korosztály munkanélkülisége akár 20% feletti is lehet.  Változatlan az is, hogy minden hatodik munkanélküli továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A nyilvántartott álláskeresők létszáma 421 ezer főre csökkent (mintegy 9,0%-kal). 2016. első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest a nettó keresetaz SZJA-szabályok változása miatt 7,5%-kal nőtt, vagyis a 0,6%-os infláció mellett a reálkereset6,9%-kal emelkedett.

A vállalati szféra bizalmatlan…

A vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai összesítve ismét a 2015 év közepi bizonytalanságot mutatják. Az ipari termelés az év első három hónapjában csupán 0,3%-kal nőtt, sőt márciusban a termelés volumene a munkanaphatástól megtisztítva 2,4%-kal kisebb volt 2015 márciusához képest. A külkereskedelemben az első aktívuma 771 milliárd forint volt. 

2016. január–márciusban a forint az euróhoz mérve 1,0, a dollárhoz viszonyítva 3,1%-kal gyengült az előző év első negyedévéhez képest. Év végéig az export piaci konjunktúra kicsit visszaesik, erre utalnak a magyarországi vállalkozói konjunktúra felmérések és a német IFO-index is. A bizonytalanságot mutatják a tőkeellátottság problémái, az egyre nagyobb gondokat okozó létszám nehézségek. A hitelezésben várható könnyítéseken túlmenően nem bíznak a cégek a gazdálkodás esetleges kedvezőbb környezetének megteremtésében, érezhető fejlesztésében.