Elkezdődött a 2017. évi költségvetés vitája az Országgyűlésben. Az 1123 módosító javaslatból a kormánypárti képviselők nyújtottak be 51-et, amelyek során 45,5 milliárd forintot szeretnének pluszban elkölteni. Ezek jelentős része inkább a helyi választókerületeknek szól, és kevéssé érinti az országos politikát. A Policy Agenda részletesen elemezte a kormánypárti módosító javaslatokat.

Az elmúlt évek…

2010 és 2016 között az Országgyűlésben folytatott költségvetési vitákban a kormánypárti képviselők összesen 454 módosító javaslatot nyújtottak be. Talán a KDNP szerepét is mutatja, hogy képviselőik ezek közül önállóan mindössze 34-et (7%) terjesztettek elő.

A 2011 – 2017 évi költségvetések módosító javaslatainak száma

Amikor egy képviselő módosíttatni szeretné a költségvetést, akkor elvileg (korábban ez még házszabályi rendelkezés is volt) meg kell neveznie azt is, hogy honnan kíván pénzt átcsoportosítani. Korábbi elemzésünkben már bemutattuk, hogy a kormány által elkészített költségvetési javaslatokat rendszeresen felülírták az adóbevételek szempontjából is a képviselők. Komoly hitelességi aggályt jelent, ha a kormánypárti frakció tagjai mindenféle reális számítás nélkül beleírnak nem létező adóbevételeket a költségvetésbe, csak azért, hogy fedezetet találjanak egyes kiadási tételeknek.

A Fidesz-KDNP frakció képviselői leginkább az ÁFA bevételekhez „értettek”. Volt ugyanis olyan év, amikor több tíz milliárd forinttal is megemelték ezt a bevételi sort, és az így keletkezett (valójában fiktív) bevételt költötték el más jogcímeken. Később azonban rendre beigazolódott az, hogy nemcsak a megemelt bevételi terv nem valósult meg, hanem még a kormány eredeti javaslata sem.

Jövő év sem sokkal különb

A jövő évi költségvetési vita során a kormánypárti képviselők félszáz javaslatot nyújtottak be. Ezek három csoportba sorolhatóak abból a szempontból, hogy miből kívánják finanszírozni az extra igényeket. Egyrészt a kevésbé bátor képviselők nem merték megnevezni a javaslatuk ellentételezését, és így 17 milliárd forinttal növelnék a költségvetési hiányt.

A második csoportba sorolhatóak, akik szintén indoklás nélkül úgy érezték, hogy nincsen szükség a tervben meghatározott forrásra a különböző agárhitel támogatásoknál, KKV hiteltámogatásoknál, vagy adósságszolgáltatásnál, illetve a nem kellően definiált „egyéb vegyes kiadások” soron. Ezért összességében 9,4 milliárd forinttal csökkentették ezen kiadások nagyságát. Emellett két módosító javaslatban összesen 10,2 milliárd forinttal megemelnék az ÁFA bevételi sort, szintén ennek indokoltságát alátámasztó adatok nélkül.

A harmadik kategóriát jelentik azok a kiadási sorok, ahol a kormánypárti képviselők ugyan kellően nem indokolták meg, hogy miért gondolják jónak az ott lévő összeg áthelyezését máshova, de legalább valóban szakpolitikák közötti átcsoportosítást képzelnek el. Azaz nem olyan területtől vennének el pénzt, amely első látásra (de tényleg csak első) nem fáj senkinek, hanem például csökkentenék 7,3 milliárd forint összegben az űrtevékenység, a közösségi közlekedés, a közúthálózat fenntartásának, vagy a hulladékgazdálkodás állami feladatának költségvetési támogatását. Nyilvánvalóan az itt „megtakarított” pénzt más, szerintük fontosabb területekre csoportosítanák át.

Amennyiben azokat a célokat nézzük, amire plusz pénzt szánnának, akkor természetes módon a helyi igények győznek. Abból a 45,6 milliárd forintból, amely extra igényként jelenik meg, 25,8 milliárd forintot csoportosítanának át saját választókerületük projektjeire. Ebbe oktatási intézmények felújítása, fürdők, tanuszodák, egészségügyi intézmények felújításai tartoznak, de nagyszabású közúti infrastruktúra beruházásokért is lobbiznak a képviselők.

A jövő évi költségvetés tárgyalása során – ha komolyan vesszük a beadott módosító javaslatokat – a kormánypárti képviselők egy része komolyan benyújtotta az igényét a költségvetés támogatásáért cserébe. Ugyanakkor az előző évek tendenciáit nézve, nem várható, hogy engedne a kormány ezeknek a helyi érdekeknek. Azért sem, mert alapvetően szétfeszítenék a későbbi költségvetéseket, ha a választókerületi képviselők azt éreznék, hogy így lehet pluszforrást szerezni saját körzetüknek. Az persze más kérdés, hogy egy eredménytelen lobbi kísérlet után, hogyan magyarázza el saját választóinak egy kormánypárti képviselő, miért nem kaptak pénzt például a helyi fürdő felújítására, vagy az utak rendbetételére.

Arra ismét felhívjuk a figyelmet, hogy nagyon rossz irány lenne, ha a kormány bármilyen nemes célért is, de engedné, hogy a képviselők mindenféle indoklás nélkül módosítgassák a költségvetési bevételeket (lásd ÁFA bevételek). Vagy olyan tételek megváltoztatását engedné, amelyek bár elsőre nem tűnnek fontosnak (pl. „Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség”), de valójában komoly politikai és gazdasági érdekek is fűződnek ezekhez (kis- és középvállalkozások alacsony kamatú forgóeszközhiteleihez támogatás).