A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első félévi kedvező GDP növekedés eredményeként – 2019. II. negyedévében (1,04%) változatlan optimizmust mutat, bár a konjunktúramutatók enyhe csökkenése arra utal, hogy nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A háztartások és a vállalatok körében maradt az eddigi optimizmus, de bizonyos kételyek mutatkoznak a külső gazdaság lassulása, valamint a hazai meglévő és növekvő mennyiség/minőségi létszámhiány miatt. A fiskális és monetáris környezetet pedig az erősödő infláció, a forint változatlan gyengesége is befolyásolja. A lassuló – főként a német – konjunktúra és ezen belül is a hazai autóipari termelés várható szűkülése komolyabb hatással lehet a magyar növekedésre.

Lassul a gazdasági növekedés dinamikája …

A 2019 évi GDP bővülése – a korábbi alacsonyabb kutatói előrejelzésekkel szemben – várhatóan 4,3-4,5% között lehet. Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5-3,6%-os növekedésre lassul majd a gazdaság. Ennek feltételezhető oka az EU-támogatások beruházás-serkentő hatásának visszaesése, valamint a háztartások vásárlóerejének lassuló emelkedése is. Ezt a folyamatot jelzi az EU konjunktúra-indexe is, amely csaknem hároméves mélypontján van. De a magyar ipari bizalmi index is két és fél éves, sőt az IFO (a mérvadó német) üzleti index is ötéves minimumát mutatja.

Az ipari termelés bővülése április-májusban még csak minimálisan lassult és 6%-os volt, de – különösen a járműipar egyre bizonytalanabb értékesítési kilátásai miatt – év egészében csak 4% körüli termelésbővülés várható. Az építőipar az első öt hónapi mintegy 40%-os bővülésében feltételezhetően az alábecsült árindex, és a közbeszerzéseknél elképzelhető túlszámlázás játszott szerepet. Egyértelműen lassulásra utal, hogy jelenleg az építőipar termelése immár harmadik hónapja csökken, sőt a május végi építőipari szerződésállomány az egy évvel korábbinál 8%-kal alacsonyabb.

A lassuló gazdasági konjunktúrában az állami szféra létszámszűkítése, a közmunka fokozatos visszaszorítása és a tartós munkaerő-piaci nehézségek érezhetően jelentkeznek. A strukturális feszültség nem enyhül a munkaerő kereslete és kínálata között. A lakosság fogyasztása 2019-ben várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik majd.

Pénzügyi folyamataink kezelhetőek …

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez képest nem változtak, de érezhetők a monetáris és fiskális helyzetünk meglévő bizonytalanságai. A kormányzati jelzések szerint is várható a költségvetés áttekintése és esetleg némi módosítása is.

Az áremelkedés üteme az áprilisi majd a májusi 3,9%-ról júniusra 3,4%-a csökkent, a maginfláció azonban 3,8%-on maradt. Éves átlagban az első félévhez hasonlóan 3,5% körüli lesz a fogyasztói áremelkedés. Az MNB változatlanul laza monetáris politikája egyrészt nem fékezi az inflációt, másrészt a forint gyengülésének okaként említhető. Az eddigi állampapíroknál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz június elejei bevezetése közvetve monetáris szigorítást jelentett.

Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az idei első öt hónapban 2 370 milliárd forintot fizettek be, mintegy 23%-kal többet, mint egy éve. Általános forgalmi adóból a múlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 27%-kal, jövedéki adóból 12%-kal magasabb összeg érkezett a NAV-hoz, ezen belül a jármű üzemanyagok jövedéki adójából 9%-kal, a dohánytermékekéből – az alacsony bázishoz képest az adóemelés, valamint a forgalom jelentős bővülése következtében – 11%-kal nagyobb bevétel keletkezett.

A háztartásokat az infláció növekedése veszélyeztetheti …

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első négy hónapban 356 900 Ft volt ez 10,4%-kal több mint egy éve, ezen belül a versenyszféra 372 700 Ft-os átlagos keresete 11,4%-kal magasabb. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 356 900 Ft volt az átlagkereset, és ez csak 4,1%-kal magasabb, mint egy éve. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első négy hónapban 237 300 Ft, ami 10,4%-kal magasabb az előző évinél. A 3,4%-os inflációval így a reálkereset jelentősen, 6,8%-kal nőtt. A versenyszféra 247 800 Ft-os nettó átlagkeresete pedig 11,4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményekben, ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 237 300 forintos nettó átlagkereset 4,1%-kal volt magasabb az egy évihez viszonyítva.

A jövedelmek azonban változatlanul eltérő módon alakulnak az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak kevesebb, mint háromtizedét teszi ki, míg az átlag két és félszeresét éri el a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban.

A lakosság betétállománya május végére 9 243 milliárd forintot tett ki. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a lakosság birtokában 7 453 milliárd forint értékű állampapír volt. A lakosság május végéig 1 107 milliárd forint adót fizetett, 11%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 10,2%-kal, illetékekből 22,8%-kal, gépjárműadóból 8%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél.

A vállalatok továbbra is gazdálkodási nehézségeket jeleznek …

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói lényegében változatlanok, nem javulnak. A konjunktúra felvételekben a fogyasztói bizalmi indexek változatlansága mellett viszont az üzleti várakozások egyértelműen visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány, amely versenyképességi korlátot is jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek. Különösen érzékeny a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának emelkedése. Egyúttal pedig fokozódik a munkabérek emelése iránti munkavállalói igény.

A minimálbér- és garantált bérminimum emelés 2019-ben már kisebb gondot okoznak a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban a munkáltatókat terhelő adók mérséklése még mindig nem eredményez igazi javulást. További gond 2019-ben a vállalatoknak számára akár többlet-terhet is jelentő életbe lépő adóváltozások egy része, így elsősorban a cafetéria jelentős beszűkítése.

A gazdálkodó szervezetek az első öt hónapban 576 milliárd forint adót fizettek, 14,4%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A társasági adó jogcímen a szabályozás változása következtében a kincstárnak mindössze 128 milliárd forintos bevétele keletkezett, ez 30%-kal több mint egy évvel korábban. A vállalati hitelállomány – a gazdaság-élénkítés hatására és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként – tovább bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is erősödik és erre a finanszírozás oldaláról lehetőség is nyílik.

A vállalkozások számára kedvező lesz több változás, így pl. 2019 júliusától a szociális hozzájárulási adó mértékének 17,5%-ra csökkentése, amely 144 milliárd forintot, majd 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaságban. Az év folyamán adóadminisztrációs csökkentések is lesznek, kivezetik az evát is. Megszűnik a vállalkozások kötelező decemberi adófeltöltése. A reklámadó feltehetően 0%-ra csökken. A szálláshely-szolgáltatások áfája 5 százalékra mérséklődik a jelenlegi 18 százalékról.

A kötelezővé tett online számlázó programokon keresztüli bevallással fehéredik a gazdaság és több bevétel érkezhet majd a költségvetésbe. Az intézkedések körében további lépés a készpénzforgalom további szűkítése, amely azonban a legújabb információk szerint egyelőre nem sikeres, érezhetően nő ugyanis a készpénzállomány.