A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első negyedévi kedvező GDP növekedés után – 2019. III. negyedévében (1,02%) a bővülés enyhe csökkenését jelzi, egyes területeken már nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A vállalatok körében változatlan, de a háztartásoknál az eddigi optimizmusa csökken és enyhe kockázat is érezhető a külső gazdaság lassulása miatt. Ez jellemzi a fiskális és monetáris környezetet is. Az infláció erőteljes emelkedése megakad, de a forint gyengesége változatlan marad.
Lassul a GDP bővülése …
A GDP volumen ez évi bővülése várhatóan 4,3% körül alakulhat. A gazdaság az első félévi erőteljes – az első negyedévben még 5,3%-os – bővülés után a második félévben 3,4-3,5%-os növekedésre lassul. A hazai és az EU konjunktúra-indexek gyengülést mutatnak, köztük a magyar ipari bizalmi index is. Az IFO üzleti index is romlott az előző hónapokhoz képest.
A hazai gazdaság az egész EU-ban továbbra is a leggyorsabban növekszik, ezt a bővülést a beruházási és főleg a fogyasztói kereslet eredményezi. A belföldi kereslet ez évben eddig 5,5%-kal nőtt, jelzés értékű azonban, hogy a külkereskedelmi aktivum a második negyedévben tovább csökkent. Az állóeszköz-felhalmozás volumene és a beruházási ráta feltehetően elérte csúcspontját, most 2019-ben 27-28% körül lesz. Jövőre már minimálisan csökken az üteme.
A folyó fizetési mérleg idén várható 1 milliárd eurós hiánya, 2020-ban 2 milliárd körüli lehet. A külföldi működőtőke tavalyi 3,7 milliárd euró értékű nettó beáramlása után idén és jövőre kisebb összeg várható. Az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása csökken és a háztartások vásárlóerejének emelkedése is lassul. Mindezek miatt 2020-ban már alacsonyabb, csak 3% körüli GDP-növekedés várható.
Gyengülő forint, lassuló infláció …
A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez képest kissé romlottak, és továbbra is érezhetők a monetáris és fiskális helyzetünk bizonytalanságai. Az idei tervezett 1,8%-os államháztartási hiány jövőre az előirányzottnál jobban is csökkenhet.
Az infláció az év elején mért csúcshoz képest éves átlagban 3,5% lehet. Az infláció 2019 első nyolc hónapjában átlagában 3,4% volt, augusztusra 3,1%-ra csökkent. Emellett a külföldi jegybankok ismét lazítást kezdtek, így csökkent az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás. Természetes következménye mindennek a forint történelmi mélypontra gyengülése. A tavalyi 320 forintos átlagos euró-árfolyam idén már 325-re – sőt év végére akár 330-332 közöttire – 2020-ban pedig 335-re gyengülhet. Emellett idén a külső egyensúly romlása érezhetővé válik, így a folyó fizetési mérlegünk pedig deficites lehet. Az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik, jövőre pedig még alacsonyabb is lehet.
A vállalati és lakossági hitelállomány eddigi dinamikusan emelkedése is lelassul. Kedvező folyamat, hogy a vállalati szféra 90 napon túl késedelmes, nemteljesítő hiteleinek aránya az elmúlt években a hitelek 2,7%-ára csökkent, ez mintegy 50%-os javulás. A bankok gazdálkodásában 2019 első félévében javult a kamateredmény, a működési bevétel, sőt kissé az eredmény is emelkedett, és ez várható ez év egészében, sőt jövőre is. an 2019-20-ban is fennmarad.
A háztartások optimizmusa kissé csökken…
A hét éve tartó fogyasztás-bővülés feltehetőleg elérte csúcspontját a tavalyi 4,6%, és az idei hasonló növekedés után jövőre 3,5%-ra mérséklődik. A gyors fogyasztás-bővülést a továbbra is dinamikus béremelkedés, a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program is megalapozza. Fékezi viszont a növekedést a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje.
A lakosság betétállománya augusztus folyamán 121 milliárd forinttal emelkedett, és 9.111 milliárd forintot ért el. Az állampapír plusz nyár elejétől elérhető magasabb hozama is növeli a megtakarításokat, így fékezi az expanziót. Az ÁKK adatai szerint augusztus végén a lakosság birtokában 8 584 milliárd forint értékű állampapír volt, 14,2%-kal több az év eleji állománynál.
A lakosság augusztus végéig 1 761 milliárd forint adót fizetett, 10,8%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 10,5%-kal, illetékekből 16,3%-kal, gépjárműadóból 6,7%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első nyolc hónapban 3 948 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, közel egyhatoddal, 16,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból a múlt év azonos időszakában realizáltnál 19%-kal, jövedéki adóból 8%-kal magasabb bevétel érkezett.
Változatlan a vállalati hangulat …
A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói az üzleti várakozások visszaesése ellenére sem romlottak. Az ipari termelés összességében a tavalyi szinten marad. Az építőipar termelése csökken, az építőipari szerződésállománya az egy évvel ezelőttinél már jóval alacsonyabb. A tartós munkaerő-piaci nehézségeknek a hatása érezhető a gyengülő gazdasági konjunktúrában.
A munkaerő kereslete és kínálata között változatlan a strukturális feszültség. A foglalkoztatási hajlandóság az iparban gyengül, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében erősödik, az építőiparban nem változik. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 3,5% körülire csökken, és 2020-ban tovább mérséklődik. A közfoglalkoztatás szerepe visszaszorul. A termelés bővítését általában továbbra is a munkaerőhiány akadályozza, ugyanakkor már több nagyvállalat tervezi foglalkoztatotti létszámának csökkentését.
A nemzetgazdaságban a reálkereset indexe – a 2013 óta tartó 10% feletti dinamikát is meghaladó emelkedés után – idén 6,5, jövőre 4,5% körülire mérséklődik. A 8%-os kötelező minimálbér-emelés a versenyképességi kényszer miatt már sok kisvállalatnál jelentős nehézségeket okoz, annak ellenére, hogy az idei után jövőre is 2 százalékponttal csökkenni fog a szociális hozzájárulási adó a kedvező gazdasági bővülés eredményeként.
A gazdálkodó szervezetek az első nyolc hónapban 863 milliárd forint adót fizettek, 13,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában.