A kormány az elmúlt hónapokban a statisztikai adatokra hivatkozva kampányt kezdett a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatás jelentős növekedése miatt. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy Magyarország tényleg jobban teljesít-e ebben a tekintetben. A helyzet szerintünk veszélyes, mert a foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések és a kommunikáció csak elfedik a válság tüneteit, és nem kezelik azokat.
Az önkormányzati választások után látványosan elkezdődött a Fidesz támogatottságának csökkenése. A sorozatos kormányzati hibák, a kormánypárton belüli konfliktusok váratlanul megrendítették az addig szinte kikezdhetetlennek hitt dominanciát. A miniszterelnök érezhetően keresi a kitörési lehetőségeket. A Policy Agenda azt nézte meg a Politikai Hatás Index segítségével, hogy milyen ügyek várhatóak az elkövetkező félévben, ezekből melyek lehetnek, amik mélytik a kormánypártok válságát.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke tovább csökkent, és már a 2014. I. negyedévi várakozások alatt van. A felmérés szerint a magyar cégvezetők egyre kevésbé bíznak a gazdaság működésében.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke tovább csökkent, és már a 2014. I. negyedévi várakozások alatt van. A felmérés szerint a magyar cégvezetők egyre kevésbé bíznak a gazdaság működésében.
Az előző ciklus parlamenti munkáját értékelve azt láttuk, hogy frakciókormányzás zajlik Magyarországon. Azaz a jogalkotási, törvényalkotási munka tényszerűen a kormánypárti frakció irányításával zajlik, és a kormány statiszta szerepet kapott. A Policy Agenda megnézte, hogy ebből a szempontból történt-e változás a mostani parlamenti időszakban.
A jövő évi költségvetés főszámainak elfogadása után már látszik, hogy mennyit szeretne jövőre költeni az állam, és mekkora bevételt remél a különböző bevételekből. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kormánypárti frakció a költségvetési vita során mennyire ment szembe a kormányzati elképzelésekkel. A korábbi évekhez képest meglepően kevéssé.
A 2015. évi minimálbérről szóló tárgyalások megkezdődtek a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között. A költségvetés és az adótörvények ismeretében a kormány már lényegében eldöntötte a kérdést, és ez alapján nem várható jelentős emelés jövőre. A szakszervezetek azonban karakteres álláspontot vettek fel, amelynek célja, hogy a minimálbér középtávon érje el a létminimum értékét. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy a környező országok hogyan teljesítenek ezen a területen.
A kormány kemény átalakításokba kezdett a szociális támogatások területén. Az állami források csökkentése mellett éppen egy fordított folyamatot látunk, mint az egészségügyben és az oktatásban, azaz visszadobják a felelősséget az önkormányzatoknak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy ez milyen hatással lesz a társadalomra, és ez jelenthet-e vajon újabb lökést az utcai megmozdulásokhoz.
A kormány 2011-ben a „Széll Kálmán Terv”-be ágyazottan benyújtotta konvergencia programját az Európai Unió számára. Az abban foglalt célok szerint kívánta bizonyítani a kabinet, hogy képes lesz mérsékelni a költségvetési hiányt, és stabil, fejlődő pályára állítani a magyar gazdaságot. A Policy Agenda mostmegvizsgálta, hogy a 2015. évi költségvetési terv milyen viszonyban van a 2011-ben megfogalmazott konkrét célokkal. A különbség minimum 800 milliárd forint.
A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. III. negyedévében 0,8 azaz – az index előző év harmadik negyedévi visszaesése (-0,16) után most ismét csökkenés érezhető. Az index számottevő mértékben, ráadásul mind a három részindexében jelzi a gazdaság lassulását esetleges jelentősebb visszaesését. A GFI szinte valamennyi indikátora erősíti azt a hazai és nemzetközi bizonytalanságot, amit a korábbi előrejelzések átértékelése, az alacsonyabb és bizonytalanabb növekedési becslések jeleznek, valószínűsítve számos bizonytalansági tényező bekövetkeztét.