A jövő évi költségvetés főszámainak elfogadása után már látszik, hogy mennyit szeretne jövőre költeni az állam, és mekkora bevételt remél a különböző bevételekből. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kormánypárti frakció a költségvetési vita során mennyire ment szembe a kormányzati elképzelésekkel. A korábbi évekhez képest meglepően kevéssé.

Nagyon óvatos a kormány

A költségvetési törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős változáson szokott keresztülmenni a parlament vitában. Az elmúlt négy költségvetés tárgyalása során a kormánypárti képviselők évente átlagosan 250 milliárd forint többletbevételt találtak, átlagosan 305 milliárd forinttal növelték meg a kiadásokat, és évenként mintegy 56 milliárd forinttal emelték meg a hiány mértékét. Így tehát igazán bőkezűek voltak a képviselők, miközben jelentősen átírták a kormányzati szakemberek által tervezett kiadási és bevételi számokat.

A kormány az idei évi költségvetés során érezhetően nem engedte szabadjára a képviselők fantáziáját. Ennek köszönhetően az eredeti javaslathoz képest 68 milliárd forinttal csökkentették a kiadási és a bevételi oldal számait, és ennek eredményeképpen nem változtattak a hiány mértékén sem.

A költségvetés fő számainak változása a parlamenti vita során (Milliárd Ft)

Ki ért jobban a gazdasághoz?

A képviselők a kormány által elkészített költségvetési javaslatokat rendszeresen felülírták az adóbevételek szempontjából is. Már korábbi elemzésünkben rávilágítottunk, hogy komoly hitelességi aggályt jelent, ha a kormánypárti frakció tagjai reális számítás nélkül beleírnak mindenféle nem létező adóbevételeket a költségvetésbe, csak azért, hogy fedezetet találjanak egyes kiadási tételeknek.

A Fidesz-KDNP frakció képviselői leginkább az ÁFA bevételekhez „értettek”, mivel az elmúlt négy év költségvetéseihez összesen 245 milliárd forint bevételt írtak hozzá a parlamenti viták végén. Azaz ennyivel növelték a kormány által kalkulált számokat. Az, hogy ezek mennyire fiktív bevételi számok voltak, jól mutatja, hogy még a kormány által tervezett számhoz képest is 220 milliárd forinttal kisebb ÁFA bevétel valósult meg 2011-2014 között. Az idei évben jóval visszafogottabb volt a Fidesz frakció. Egyedül Lázár János számára „engedték” meg, hogy találjon többletbevételt az ÁFA területén, mivel az ő javaslatára 685 millió forinttal emelték meg ezt a kiadási oldalt.

A Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy az állam a vállalkozások költségvetési befizetései (pl. társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója), fogyasztáshoz kapcsolt adók (pl. ÁFA, jövedéki adó, távközlési adó), valamint a lakosság közvetlen befizetései (pl. személyi jövedelemadó, illetékek) hogyan változtak az idei és az elmúlt évek parlamenti vitái során.

Főbb költségvetési adóbevételek változása a parlamenti vita során és

 a teljesülés mértéke  (millió forint)

(b) – Policy Agenda becslés I-X. havi adatok alapján

Az adatok szerint minden évben jelentősen emelték a képviselők a főbb adóbevételekből származó forrásokat, ez alól kivétel a 2015. évi költségvetés. A jövő évi változtatások oka, hogy nem sikerült az internetadó bevezetése (-12,8 milliárd forint), a pénzügyi tranzakciós illeték adótörvényben való változtatása (-56 milliárd forint), az árfolyamgát kivezetése miatt hitelintézeti járadék csökkentése (-10 milliárd forint), a reklámadó emelése (+600 millió forint), az ÁFA tervezett bevétel emelése (+685 millió forint) és az SZJA tervezett bevétel emelése 5 milliárd forinttal. Azaz az adóbevételek kapcsán nagyon visszafogottak voltak a képviselők, illetve most nem volt lehetőségük szabadon „garázdálkodni”.

Az óvatosság mögött egyértelműen az áll, hogy a kormány egy lazább költségvetési fegyelem miatt nem akarja kockáztatni az Európai Bizottság rosszallását. Az államadósság szintjének a korábban tervezetnél jóval alacsonyabb ütemű csökkenése miatt így is folyamatos figyelem övezi a magyar költségvetés végrehajtását. Amennyiben a kormánypárti frakció most virtuális bevételekkel gyarapította volna a büdzsét, akkor 2015-ben is folyamatossá válhatna a költségvetés korrekciós kényszere. Akad azonban most is intő jel. A kormány ugyanis csak úgy tudta megoldani a nullszaldós átrendezést a költségvetési vita során, hogy az utolsó valódi tartalékot jelentő Országvédelmi Alapot 60 milliárd forintról 30 milliárd forintra csökkentette. Ez pedig komoly „bátorságra” vall egy kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.