A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. III. negyedévében 0,8 azaz – az index előző év harmadik negyedévi visszaesése (-0,16)  után most ismét csökkenés érezhető. Az index számottevő mértékben, ráadásul mind a három részindexében jelzi a gazdaság lassulását esetleges jelentősebb visszaesését. A GFI szinte valamennyi indikátora erősíti azt a hazai és nemzetközi bizonytalanságot, amit a korábbi előrejelzések átértékelése, az alacsonyabb és bizonytalanabb növekedési becslések jeleznek, valószínűsítve számos bizonytalansági tényező bekövetkeztét.

A pénzügyi, a monetáris és fiskális folyamatokat az év háromnegyed részében alapvetően a kormányzati megszorítások tartották megfelelő mederben. A háztartási gazdálkodásban az önkormányzati választásokig tartó pozitív foglalkoztatási és kereseti folyamatok pl. az alacsony infláció miatti enyhe reáljövedelem javulás jelentették a növekedés, javulás esélyeit. A vállalkozások körében azonban a hitelállomány növekedése ellenére sem jelentkeztek igazán megnyugtató bővülési folyamatok. A külgazdasági válság év elejei elmúlását feltehetően most egy újabb megtorpanás követhet. A GFI index rész-indikátorai jelzik a korábbi kedvező nemzetközi folyamatok (monetáris és gazdálkodási környezet) ellenkező irányú hatását is, a vállalati gazdálkodásban a nyár óta nincs további növekedést lehetővé tévő beruházási hajlandóság. A gazdálkodási-pénzügyi folyamatokban a még mindig alacsony hó/hó szinten mért infláció, a kényszerűen alacsony alapkamat és a forint gyenge árfolyama változatlanul veszélyt jelentenek. A pénzügyi bizalom pedig jelentősen megrendülhet a gazdaságpolitikát irányító körökről nemzetközileg elterjedt korrupciós vádaktól is.

A gazdasági növekedés újra lassul…

Az év első felében mért kedvező helyzet átmeneti tényezők együttes hatására jött létre.Az uniós projektek mellett jelentős volt a választási gazdaságpolitika fogyasztást növelő hatása, az európai konjunktúra talaján az export – főként a járműipari kivitel – felgyorsulása. Az év első felében a gazdasági folyamatok igen kedvező helyzetet mutattak. Az első hónapokat 8-9%-os ipari termelésbővülés és 10%-hoz közeli kivitel növekedés, de egyúttal csökkenő belföldi értékesítés jellemezte. A járműipar termelése 27%-kal bővült, de az elektronikai termelés 8%-kal esett vissza! Az építőipar is bővült (+20%), de ennek magyarázata a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés.

A GFI indexek alakulása (2010 – 2014)*

 

Az ipari termelés további bővülését azonban ezután a vállalati beruházások indításának nehézségei, a vállalkozások hitelfelvételi gondjai hátráltatják majd. A mezőgazdaságban ez átlagos év, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházások jelentik a növekedést.

Az államháztartási hiány tervezett 2,5%-os mértékének betartása a választási költekezés után csak újabb kiegyenlítésekkel érhető majd el, azaz az államadósság tervezett ütemű csökkentése is elmarad. A tőke kivonulása folytatódik tovább, és a magyar munkaerő elvándorlása is változatlan marad. A foglalkoztatási folyamatok zavarai, a jövedelmi viszonyok egyre erőteljesebb torzulásai és több más tényező is a fenntartható fejlődés kibontakozását gátolja, és ezt jelzi is a GFI indexünk.

Változatlanul instabil a monetáris helyzet…

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kedvezőtlenebbek. Ezt nyilván az is megalapozza, hogy az utóbbi idők egyik új fejleménye az MNB szerepkörének módosulása, amely alapján a fiskális politika meghatározó szereplőjévé válik.Ennek következményei pedig károsak lesznek a gazdaságpolitikára. Az idei államháztartási folyamatok ismeretében az év végi adósságállományunk várhatóan meghaladja az egy évvel korábbit. A kormányzati hiány alacsony szinten tartása nehéz, feltehetően csak újabb megszigorításokkal lesz tartható, és ez újra a gazdálkodó szervezeteket terheli majd. Az MNB alacsony alapkamata sérülékennyé teszi a forintot. Elképzelhető, hogy hamarosan sor kerülhet a kamat-emelési periódus elindulására, hiszen javítani kellene a forint árfolyamát és javítani az adósságszolgálatunk kamatain és lejárati szerkezetén.  A magyarországi bankrendszer túladóztatása is nehezíti a gazdaság fellendülését. Különösen gondot okozhat, hogy a várt tőkebefektetések helyett elkezdődött egy tőkekivonulás és profitkivonás, és nehezen épül újra a gazdasági bizalom.  

A vállalati szektor banki hitelállománya a GFI szerint csak lassan javul, még sokáig nem felel meg a bővülő gazdaság igényeinek. A túladóztatás az új költségvetési terv szerint is fennmarad, emiatt a hitelintézetek továbbra is szigorú hitelezési kondíciói szabnak gátat a vállalatok és a háztartások hitelfelvételeinek.

Az infláció minden gazdasági szereplő véleménye és várakozása alapján emelkedni fog, minimum 2% körüli lesz 2015-ben.

2014-től az MNB hitelprogramja a gazdaság dinamizálását célozza, de hatására a rövid távú hitelezés nem bővült. A 2000 milliárd Ft kihelyezése a KKV szektorba nagyon lassú, és nem várható, hogy a cégek érezhető mértékű beruházási tevékenységet indítsanak.

Növekvő szélsőségek a háztartási gazdálkodásban…

A jövő évi költségvetéshez igazítva az adórendszer változtatását az látszik, hogy azok kedvezőtlenül hatnak majd a lakossági jövedelmekre-fogyasztásra, a kormányzati lépések növelni fogják a háztartások terheit, csupán egy szűk kör számára jelentenek javuló helyzetet. A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály fokozódó elszegényedését mutatják.  A bruttó átlagkereset 3,5%-os ez évi emelkedése a stagnáló infláció mellett reálkereset bővülést jelentett. A további rezsicsökkentés a várhatóan 2% körüli infláció mellett már nem eredményez érezhető reáljövedelem növekedést. A vagyoni helyzetre, a munkanélküliségre vonatkozó statisztikai mögött változatlanul komoly nehézségek vannak. A kormányzat bankok ellen folytatott szabadságharca, a tranzakciós illeték és a pénzügyi szolgáltatások árának drasztikus emelkedése a gazdaság fehéredését nehezítő készpénzforgalom növekedését eredményezik.

A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói az első félévben még vásárlóerő növekedést mutatott, de ez az év végére megszűnik. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben megvalósuló 2014 elejei kis javulás után visszaesés is bekövetkezhet, mert a háztartások több megszorítást már nem tudnak elviselni, a háztartások egynegyede az egy főre jutó létminimum alatti összegből él, vagyis már a fennmaradásuk is nehéz számukra. A tartós munkanélküliség továbbra is súlyos gond, az álláskeresők mintegy fele egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama több mint másfél év és lassan növekszik.

 

Tovább lassulnak a beruházások, növekszik a külföldi tőkekivonás…

A gazdálkodó szervezetekaz első hét hónapban 641 milliárd forint adót fizettek Ez 25,5%-kal több mint egy évvel korábban. A társasági adóbefizetések 37,2%-kal nőttek, főleg azért, mert 2014-ben már magasabb a cégek adóelőleg fizetési kötelezettsége. A cégek gazdálkodásukban érzik, hogy aköltségvetési szervek tartozás-állományaa félév végére 113,8 milliárd forintra emelkedett, ez pedig csak egy hónap alatt 14,5%-os bővülés, és 21,7%-kal több mint egy évvel korábban. Az adósság több mint négyötöde, 84,9%-a szállítói tartozás, jelentős részben kis- és középvállalatok, amelyek ezáltal kényszerhitelezői az államháztartásnak.

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességükben most romló helyzetet valószínűsítenek a következő negyedévre is. A konjunktúra megítélésében egyértelműen pesszimisták a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is), és a magyarországi üzleti bizalmi indexek, így a magyar KKV szektor bizalmi indexe (Policy Agenda KKV) is a vállalkozói szféra romló hangulatát jelzik. Az is jelentősen a közvetlen tőkebefektetések visszaestek, továbbra is veszély a profitkivonás, a termelő beruházások szintje alacsony és a hitelhez jutás nagyon nehézkes. A vállalkozói szféra folyamatosan küzd az alacsony tőkeellátottságával, a szűkös kereslettel, az elmúlt évek visszaesésével. A cégek működését változatlanul az adórendszer és a forint árfolyam-változás befolyásolja negatívan.