A minimálbér-emelés, a most elfogadásra került országos bérajánlás, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust.
A kormány legnagyobb foglalkoztatási és szociális programja a közmunkaprogram. Ennek révén kívánják egyszerre növelni a foglalkoztatást, valamint a szociális segélyért sorban állók számát csökkenteni. A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésünkben azt vizsgáltuk meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben és ez alapján mi várható idén.
A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív- és akár bérköltséget is jelenthetne. A Policy Agenda a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit megkérdezte az új MT-ről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
Folyamatos kommunikációs küzdelmet vív egymással a kormány és az ellenzék a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok kapcsán. A politikai küzdelem arról szól, hogy sikeres-e a magyar kormány gazdaságpolitikája vagy éppen, hogy a munkahelyek elvesztését hozza magával. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogyan is állunk a munkaerőpiac kapcsán nemcsak 2010-hez, hanem a gazdasági válság előtti időszakhoz viszonyítva.
Az első félév zárását követően a Policy Agenda elkészítette a kormányzati munkaterv teljesülésének mérlegét. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány által vállalat feladatoknak még a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani. A kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját.
A jelenlegi kormány unortodox gazdaságpolitikájának szerves része az állami beavatkozás szélesítése, esetenként a tág értelemben vett államosítás. Első lépésként a jogi és gazdasági feltételek megváltoztatásával új feltételrendszert teremtenek, ezzel alapvetően megváltoztatják a meglévő tulajdonosi struktúrákat. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mekkora piacot érintettek már eddig is ezek a változtatások, és milyen hasonlóságok figyelhetőek meg az egyes lépések között.
Hamarosan zárul az Országgyűlés első félévi munkája. Ennek kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a 2010 óta működő parlamenti törvénygyár, mennyire enged az ellenzéki pártoknak teret. Az adatok azt mutatják, hogy ellenzéki oldalon a Jobbik a kormánypárti „kedvenc”.
Az Európai Bizottság ajánlása alapján várhatóan ebben a hónapban kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor több kritikát is kapott az ország, amelyek kapcsán fordulatot várnak a kormánytól. Ezek között az egyik meghatározó kérdés a foglalkoztatottság növelése. A Policy Agenda e héten azt vizsgálta, hogy várható-e a foglalkoztatásban növekedési fordulat a kormányzati ciklus hátralévő rövid idejében.
A kormány döntése alapján 2013. január 1-től 10%-kal csökkentették a legfontosabb energiahordozók, így a villamos energia és a földgáz lakossági árát. Korábbi elemzéseinkben bemutattuk, hogy ezek a tételek teszik ki a lakásfenntartási költségek mintegy 50%-át. Azaz két olyan kiadás látványos mérséklésére került sor, amelyek érezhetően megjelennek a háztartások havi költségei-terhei között. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogyan oszlott meg ennek az intézkedésnek hatása a társadalom különböző csoportjai között.