Az Európai Bizottság ajánlása alapján várhatóan ebben a hónapban kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor több kritikát is kapott az ország, amelyek kapcsán fordulatot várnak a kormánytól. Ezek között az egyik meghatározó kérdés a foglalkoztatottság növelése. A Policy Agenda e héten azt vizsgálta, hogy várható-e a foglalkoztatásban növekedési fordulat a kormányzati ciklus hátralévő rövid idejében.

A munkahelyek száma dönt

Álláspontunk szerint hibás az a politikai felfogás, amelyet az Orbán-kormány a túlzott költségvetési hiány kapcsán képviselt. Annak érdekében, hogy kimutassák a 3%-alatt deficitet, több olyan lépést is tettek, amelyek a gazdasági növekedés kívánatos célja ellenében történtek. Ez pedig együtt jár azzal is, hogy a foglalkoztatottak száma nem növekedett érdemben, viszont az adatok is tükrözik, hogy nem éppen kedvező irányban  rendeződött át a munkaerőpiac.

A foglalkoztatottak száma 2013 áprilisában – a KSH-nak az uniós módszertani szerinti munkaerő-felvételében – 2010-hez képest nőtt 140 ezer fővel.  Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése mögött nem a közmunkában dolgozók számának az emelkedés áll. 2010 márciusában 76 ezer közfoglalkoztatott volt, 2013 márciusában az adatok szerint 80 ezren tartoznak ebbe a foglalkoztatási kategóriába, azaz jelentős növekedés e területen nem történt.

A növekedés mögött az első negyedéves adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozók és a szolgáltatásokban dolgozók számának növekedése áll. Az ipari szektorban dolgozók száma viszont csökkent az elmúlt három év alatt, vagyis ez a tendencia semmiképpen sem támasztja alá a kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar ipar húzza majd ki az országot a nehéz helyzetéből.

A KSH másik – az alkalmazottak bérére és ehhez kapcsolódva a létszámukra vonatkozó – ún. intézményi statisztika szerint ugyanakkor 2010-hez képest csökkent 2013-ban a foglalkoztatottak száma mintegy 20 ezer fővel. (A KSH a bérek alakulását mérő statisztikájában az 5 főnél többet foglalkoztatók adatait gyűjti össze). A két felvétel adatai közötti eltérés oka is több minden lehet. Az egyik, és ez a valószínűbb, hogy nőtt azoknak a feketén foglalkoztatottaknak a száma, akiket a munkáltatók nem jelentenek be a nyilvántartásba, miközben a munkavállalók saját magukról azt mondják a megkérdezés során, hogy dolgoztak az elmúlt időszakban. A másik ok, hogy sokan a munkanélküliség elől olyan mikrovállalkozásokban kezdenek el dolgozni, amelyek 5 főnél kisebb létszámúak és emiatt nem kerülnek be a KSH megfigyelésébe. Ezek a cégek kevéssé tőkeerősek és inkább átmeneti megoldást jelentenek.

További fontos eleme a foglalkoztatottsági folyamatok alakulásának az ún. „feketemunkában” alkalmazottak száma. Már a válság kirobbanását követően 150 ezer fő körül volt az a létszám, amit elbocsátottak a vállalatok, a közintézmények. E létszámleépítés után érezhetően megnőtt a regisztrálatlanul foglalkoztatottak száma. A 2010-ben kissé lassuló folyamatot – sajnos kormányzati gazdaságpolitikai lépések következtében – 2012-től újra erőteljes növekedés jellemzi a feketefoglalkoztatás területén. A kormány szerint a cégek 80%-ánál fordul elő munkaügyi szabálytalanság, és ezek között kiemelkedő részarányú jogsértés a be nem jelentett munkavégzés. A munkaügyi hivatal jelentései alapján végzett becslések a foglalkoztatottak mintegy 6-7%-ára teszik a be nem jelentettek létszámát. Utánuk pedigegyrészt nem fizetnek járulékokat, másrészt e dolgozók elesnek a hivatalos munkavállalói jogosultságoktól is.

A munkahelyvédelmi akcióterv nem védett eleget

Az Európai Bizottság jelentése szerint az utóbbi években valamelyest nőtt a foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Ennek két fő oka van: a korai nyugdíjba vonulás akadályozása és a szociális ellátások csökkentése, de ezzel együtt is a tagállamok foglalkoztatási rangsorában csupán a 24. helyen állunk.

Úgy tűnik, hogy az adórendszer változtatása, pl. a  munkahelyvédelmi akcióterv során nyújtott kedvezmények nem segítették a munkaerőpiac „fellendülését”. A január 1-től élő kedvezményeket öt „célcsoport” számára biztosítja a kormányzat. Ennek kapcsán megnéztük, hogy ezekben a szegmensekben van-e változás a foglalkoztatási arányokban.  Az látszik, hogy a tavalyi év végéhez viszonyítva a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzetlenek körében kb. 60 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ezzel párhuzamosan változatlana tartós munkanélküliek nagyságrendje, és a kisgyermekese anyák munkába állása sem lett magasabb arányú, bár ez utóbbira a női foglalkoztatottak számának alakulásából is tudunk következtetni.

A munkahelyvédelmi akcióterv tehát nem hoz a foglalkoztatottak számában bővítést, sőt nem védte meg a munkahelyük elvesztésétől sem a dolgozókat. Ezt az Európai Bizottság dokumentuma is alátámasztja, kiemelve, hogy e terv nem elég célzott.

A munkáltatói oldalról nézve persze ésszerű is lehetne a folyamat, hiszen az alkalmazottak számát akkor kell bővíteni, amikor az így keletkező kapacitással olyan többletterméket vagy szolgáltatást lehet biztosítani, amelyre kereslet is mutatkozik. A magyar gazdaságnak viszont éppen az a problémája, hogy a piacai beszűkültek, emiatt elsősorban nem a munkaerő ára a legnagyobb gond, hanem az, hogy a vállalkozások egyre nehezebben értékesítik terméküket.

Foglalkoztatási fordulatra van szükség

A kormány az első negyedévi, a vártnál kedvezőbb, de még mindig negatív GDP adatok kapcsán növekedési fordulatról beszél. A foglalkoztatottak munkahelyük biztonságára vonatkozó válaszaiból azonban az derül ki, hogy sokan félnek a munkahelyük elvesztésétől, és attól is, hogy annak bekövetkeztével hosszú idő telik majd el, amíg esetleg újra munkát kapnának.

A magyar gazdaságnak a választók által megfogalmazott általános megítélése éppen ebből a negatív hangulatból táplálkozik. Amíg a kormány érdemben nem tudja bővíteni a legális, azaz bejelentett munkahelyek számát, addig továbbra is kiszolgáltatottnak érzik magukat a munkavállalók és félnek a holnaptól. Ebben a tekintetben hibás politikai döntésnek tartjuk, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének mindent alárendelt a kormány és a szektorális adókkal potenciális és már meglévő munkahelyeket szüntetett meg.

(A Policy Agenda kutatási igazgatójának elemzését a feketefoglalkoztatásról itt olvashatja el.)