Az IMF és EU delegációval folytatandó tárgyalások előestéjén a választók többsége újabb megszorításokra számít és elhibázottnak tartja az eddigi gazdaságpolitikát. A mostani elemzésünkben ismertetjük a legutolsó kutatás adatait, amely az aktuális gazdaságpolitikai események mellett az új Munka Törvénykönyvét érintően is bemutatja a lakosság véleményét.
Hosszú idő után először ült le a kabinet tárgyalni az érdekképviseletekkel
Az Országgyűlés hétfői ülésén fogadta el az új Munka Törvénykönyvéhez beadott módosítókat. Ennek, és a múlt héten a szakszervezeti konföderációkkal és a munkáltatói érdekképviseletekkel aláírt megállapodás kapcsán a Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálja, hogy ez stílusváltást jelent-e a kabinet részéről, azaz elkezdődnek-e a komolyabb egyeztetések a különböző érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel a fontosabb kormányzati döntések előtt?
A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index keretében folyamatosan mérjük, hogy mit gondolnak a cégvezetők az energiapiac alakulásáról, a liberalizált piacról, és ennek kapcsán a verseny lehetőségéről. Az előző negyedéves válaszok alapján a cégvezetők igényelnék, ha például az áramszolgáltatók, kereskedők versenyeznének értük, ugyanakkor a mostani válaszok alapján az látszik, hogy az átlagosnál nagyobb állami szerepvállalást várnának a kormánytól.
Az elmúlt hónapokban újra a társadalmi érdeklődés, és ezáltal a politika fókuszába került a „devizahiteles probléma”. Láthatólag keresi a kormány azt a szűk ösvényt, ahol politikai és gazdasági szempontból is képes még beavatkozni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ha politikai haszonszerzés szempontjából közelít a kérdéshez a Fidesz, akkor milyen járható út van számára. Sok múlik azon, hogy szeptemberben képes-e megoldást találni a Fidesz, vagy tovább húzza az időt.
A kormánypártok által beterjesztett új alkotmány-tervezet és a Széll Kálmán tervben szereplő elemek megismerése után újra erős vita kezdődött arról, hogy a szociálisan nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok életminőségének javításában milyen feladatai és kötelességei vannak az államnak. Az elmúlt években egyre többen vallották azt a nézetet, hogy a gazdaság jelenlegi állapotához képest a magyar szociális ellátórendszer túlságosan bőkezű. A Policy Agenda mostani elemzésében azt vizsgálta meg, hogy van-e alapja annak az állításnak, miszerint jobban megéri segélyen élni, mint dolgozni.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, akövetkező féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.
A Policy Agenda a 2012. első negyedéves Politikai Hatás Index (PHa-index) előrejelzéséből kiderül, hogy az év első három hónapjában az új Büntető Törvénykönyv, a járások kialakításáról szóló törvény, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelemről szóló törvény uralják jogalkotási szempontból a politikai napirendet. A sötét ló természetesen az EU-IMF megállapodás, amely felülírhat mindent.
Államcsőd-kockázat, kötvényaukció, IMF készenléti hitelmegállapodás, GDP, költségvetési hiány, bankrendszer stabilitása – mind olyan szavak, amelyek a hétköznapjaink részeivé váltak. Talán nem kis túlzással, de egyre többen beszélnek arról az utcán, hogy lesz-e államcsőd, vagy elkerüli az ország. Pár év múlva valószínűleg úgy tekintünk vissza a 2011-es évre, mint amikor az átlagember is megtanulta, hogy mennyire fontos a gazdaságpolitika, és milyen hatással van a mindennapokra, egy ország élhetőségére. Ezért időszerű, hogy leüljünk és tárgyszerűen beszéljünk arról, ami foglalkoztat bennünket.
Várható forgatókönyvek a következő hónapokra
Az elmúlt hetekben rengeteget hallhattuk az államcsőd, az IMF-EU megállapodás, a kötvénykibocsátás és az euró árfolyam fogalmakat. A korábban megszokott politikai témák egyre inkább alárendelődtek a mostani krízis helyzetnek. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen forgatókönyvekre számíthat az ország a politikai és gazdasági problémák kezelésének okán.
A gazdaság finanszírozási helyzetének problémái miatt a magyar kormány által kezdeményezett IMF-EU tárgyalások remélhetőleg hamarosan az érdemi szakaszba lépnek. Ennek kapcsán a Policy Agenda heti elemzésében vizsgálta azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy az elvárt alacsony szinten tudja az elkövetkező években tartani a költségvetési hiányt, és megteremtse a gazdasági növekedés lehetőségét.