A kormány kemény átalakításokba kezdett a szociális támogatások területén. Az állami források csökkentése mellett éppen egy fordított folyamatot látunk, mint az egészségügyben és az oktatásban, azaz visszadobják a felelősséget az önkormányzatoknak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy ez milyen hatással lesz a társadalomra, és ez jelenthet-e vajon újabb lökést az utcai megmozdulásokhoz.
A kormány 2011-ben a „Széll Kálmán Terv”-be ágyazottan benyújtotta konvergencia programját az Európai Unió számára. Az abban foglalt célok szerint kívánta bizonyítani a kabinet, hogy képes lesz mérsékelni a költségvetési hiányt, és stabil, fejlődő pályára állítani a magyar gazdaságot. A Policy Agenda mostmegvizsgálta, hogy a 2015. évi költségvetési terv milyen viszonyban van a 2011-ben megfogalmazott konkrét célokkal. A különbség minimum 800 milliárd forint.
A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. III. negyedévében 0,8 azaz – az index előző év harmadik negyedévi visszaesése (-0,16) után most ismét csökkenés érezhető. Az index számottevő mértékben, ráadásul mind a három részindexében jelzi a gazdaság lassulását esetleges jelentősebb visszaesését. A GFI szinte valamennyi indikátora erősíti azt a hazai és nemzetközi bizonytalanságot, amit a korábbi előrejelzések átértékelése, az alacsonyabb és bizonytalanabb növekedési becslések jeleznek, valószínűsítve számos bizonytalansági tényező bekövetkeztét.
A jövő évi költségvetés benyújtásával egyértelművé vált, hogy a kormány nem mer belevágni egy jelentősebb bérfelzárkóztatási programba. Hátravannak ugyanaz idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.
Időpont: 2014. november 13. (csütörtök)
Helyszín: Kossuth Klub nagyterem, 1088 Budapest VIII., Múzeum utca 7.
Moderátor: Rózsa Péter, újságíró
10.00 Köszöntő – Jan Niklas Engels, Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti képviseletének vezetője
Az internetadó bejelentését követően azonnal politikai találgatás kezdődött, hogy mi lehet ezzel a kormány célja: figyelemelterelés, költségvetési igény, kiskapu befoltozása? Vitathatatlan, hogy nem a vasárnap esti tüntetés volt a célja a kormánypártnak, mivel ez az elmúlt öt év egyik legjelentősebb kormányellenes megmozdulása volt. A Policy Agenda az okokat, és a lehetséges következményeket elemzi.
Orbán Viktor az önkormányzati kampány értékelése során azt a víziót jelölte ki az ország számára, hogy 2018-ra lehetőség szerint senki se kapjon jövedelempótló támogatást, hanem aki akar, dolgozhasson. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mit is jelentene ez a gyakorlatban, és eddig vajon mit tett ennek érdekében a kormány?
Az önkormányzati választások eredménye hónapokkal korábban borítékolható volt. Látszott, hogy a baloldal a jelöltállítás időszakában is hátrányba került – nemcsak a főpolgármesteri posztra gondolunk -, és a kormánypártok népszerűsége töretlen volt. Mégis volt néhány kérdés, amelyre választ kellet, adjon október 12-e, és ez főleg a baloldali pártok versenyfutását érinti. A Policy Agenda elemzésében a kistelepülések szavazatait vizsgálta meg.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke jelentősen csökkent az elmúlt negyedévhez képest, és lényegében a 2014. I. negyedévi várakozásokat mutatja. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a tavaszi választásokat kísérő a gazdaság helyzetéről szóló erőteljes kormányzati reklám növelte a cégvezetők várakozásait. A felfokozott hangulat elmúlása mérsékelte az optimizmust is. Ennek eredményeképpen jóval visszafogottabbak a fejlesztési tervek is.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda a magyar kis- és középvállatok vezetői körében készített felmérést a jövő évi minimálbérre, és egy lehetséges hosszú távú bérmegállapodásra vonatkozóan.