Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke az elmúlt félévben mért csökkenés után enyhén emelkedett, de továbbra is alatta van a választások előtt mért értéknek. A felmérés szerint a magyar cégvezetőknek a gazdaság fejlődésébe vetett bizalma minimálisan erősödött, de az optimistább hangulatot az adja legfőképpen, hogy újra hinni kezdtek a saját vállalkozásuk növekedésében.
A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, és a Questor botrányok alaposan felkavarták a politikai küzdelmet. Az elmúlt hetekben inkább arról beszélt a média, hogy az ellenzék és a kormány, hogyan küzd meg egymással ebben a kérdésben. Ugyanakkor van egy sokkal messzebb mutató aspektusa is a kérdésnek, ez pedig a magyar bankrendszerbe vetett bizalom. Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös elemzésében megvizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar kis-és középvállalkozások vezetői erről a helyzetről.
Ebben az évben a tavalyinál többet, 270 milliárd forintot költ a kormány közfoglalkoztatásra. Ebből a pénzből elvileg a tervek szerint 213 ezer ember átlagos havi foglalkoztatása valósul meg, amely szintén több, mint egy éve. Közben a kormány azzal dicsekszik, hogy egyre erősebb a magyar gazdaság, és növekedési pályán van az ország. A kettő között a Policy Agenda szerint ellentét van.
Az elmúlt hetek a legtöbb vitát kiváltó ügye a március közepétől életbe lépett vasárnapi zárva tartás kérdése volt. Sok magyarázat jelent meg, hogy mi volt ezzel a kormánynak a célja, és miért vállalta fel ennek a politikai kockázatát. A Policy Agenda megvizsgálta ezeket a teóriákat, és véleményünk szerint a magyarázat mögött semmiféle összeesküvés sincsen.
Az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikájának meghatározó eleme, hogy bizonyos ágazatokat a vállalkozásokat terhelő általános adók mellett ágazati különadókkal is terhel. A kilenc új válságadó kb. 2200 milliárd forintot hozott 2010 óta a költségvetésnek, amely révén biztosítani lehetett a költségvetési hiánycél teljesülését. A Policy Agenda megvizsgálta ezeket az adókat, és az látszik, hogy a reklámadó mérföldkő volt az unortodox gazdasági szabadságharcban.
Március 1-től jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. Megszűnik öt támogatás, és a felelősséget egyértelműen az önkormányzatokra hárítja át a kormány. A Policy Agenda azt vizsgálata meg, hogy mennyire élt az ellenzék azzal a lehetőséggel, hogy képes legyen karakteres választ adni egy ilyen jelentős társadalmi kérdésre, mindezt a következő időközi országgyűlési választások kapcsán különösen érdekes kérdés.
Veszprémben tartott időközi országgyűlési képviselő választás váratlan eredményt hozott. A kormánypárt kétharmada, amely főleg szimbolikusan fájdalmas a Fidesz számára, elveszett. Egyes ellenzéki pártok már előrehozott választásokat követelnek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen forgatókönyvek közül választhat a Fidesz vezérkara, és mire kell számítani az elkövetkező hónapokban.
Az első félév meghatározó belpolitikai ügye volt a német kancellár és az orosz elnök látogatása, valamint az azt övező vita. A Policy Agenda elemzése szerint a kormányra nézve a legjobb olvasata a történetnek, hogy túl vannak rajta, de az ellenzék sem profitált ezekből a látogatásokból.
Az elmúlt napok legmeghatározóbb belpolitikai eseménye egyértelműen a Fideszen belüli hatalmi harc kirobbanása volt. Sok mindent nem lehet pontosan előre látni, így a konfliktus kárait, kimenetelét, időtávját. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a helyzet milyen azonnali problémákat okoz a miniszterelnök és a Fidesz számára.
A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. IV. negyedévében 0,98 azaz – az index harmadik negyedévi visszaesése ( – 0,29) után nem romlott tovább. A növekedési kilátások bizonytalanok, az üzleti környezet kiszámíthatatlannak tűnik, a pénzügyi szektor teljesítménye érezhetően csökkenni fog.