Március 1-től jelentősen átalakult a szociális támogatási rendszer. Megszűnik öt támogatás, és a felelősséget egyértelműen az önkormányzatokra hárítja át a kormány. A Policy Agenda azt vizsgálata meg, hogy mennyire élt az ellenzék azzal a lehetőséggel, hogy képes legyen karakteres választ adni egy ilyen jelentős társadalmi kérdésre, mindezt a következő időközi országgyűlési választások kapcsán különösen érdekes kérdés.

Jelentős felfordulás

A kormány által kommunikáltak szerint egyszerűsíteni, és a helyi közösség életétre jobban rálátó önkormányzatok kezébe szeretnék áthelyezni a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatását. Ezt szolgálja az az átalakítás, amely 2015. március 1-től lépett életbe. Ennek nyomán látványos változás, hogy megszűnik öt szociális ellátás, és az erre eddig jogosultak a helyi önkormányzathoz kell, forduljanak. A helyi önkormányzat pedig nyilvánvalóan a helyi pénzügyi lehetőségek alapján lesz csak képes támogatást adni.

Természetesen az önkormányzatok teljesen máshogy tudják kezelni a helyzetet. Van, ahol lényegében megtartották a korábbi támogatásokat, legalábbis a nevükben, és igyekeznek fenntartani akár erőn felül is a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatási szintjét.

Kistelepülések esetén nyilvánvalóan rosszabb a helyzet, mivel az állami segítségen felül nem képesek saját forrást biztosítani. Hiába igyekszik a kormány 30 milliárd forinttal segíteni a településeken, amely az alacsony adóerő-képeséggel rendelkező települések kapnak, ez csak tűzoltás. Már csak azért is, mert ez a „kompenzáció” más formában, és elviekben nagyobb összeggel rendelkezésre állt.

A következő választásra is lehetne hatással

A Policy Agenda a szociális rendszer átalakításának kérdését megvizsgálta a következő országgyűlési időközi választás szempontjából is. A Tapolcát és Ajkát magában foglaló választókerület rendkívül differenciált települések nagysága és ebből következően demográfiai összetétel alapján. A két közepes  méretű városban él a választók több, mint 50%-a, míg a többi választó 58 település között oszlik meg.

Megvizsgáltuk a 60 település 2015. évi költségvetését, amelyből az tűnik ki, hogy három településen az állam nem járul majd hozzá az iparűzési adó nagysága miatt a szociális kiadásokhoz. Mindezt, úgy, hogy 2014-ben még jelentős mértékben segítette ezeket a településeket. Köztük van a választókerület legnagyobb városa Ajka is, amely a rendszer átalakítása miatt 31 millió forint költségvetési támogatástól esett el. Azaz ennyivel kevesebb pénzzel gazdálkodhat, amit a szociálisan nehéz helyzetben lévők megsegítésére használhat fel.

Ha politikai matematikát nézzük, akkor az látszik, hogy a szociális rendszer átalakítása révén a választók 35% olyan településen él, ahol az állam a szociális segélyezésből kivonult, mivel nem ad a továbbiakban támogatást. Ők az átalakítás abszolút vesztesei. De találtunk olyan települést, ahol ugyan ad segítséget a kormány, de a tavalyihoz képest kisebb mértékben. Még Tapolca esetében is lesz csökkenés, a tervek szerint 3,5%-kal kevesebb támogatást kapnak a költségvetéstől a szociális támogatásokra, mint az előző évben.

Ellenzék kihagyta a helyzetet

Nyilvánvalóan ez egy politikai ziccer az ellenzék számára, amelyet egyelőre nem képesek meglovagolni. Megnéztük, hogy milyen politikai kezdeményezéseket tett az ellenzék a szociális rendszer átalakításának kérdésében.

A pártok honlapjait megnézve a Demokratikus Koalíció, az LMP egy közleményt adott ki, amelyben rossznak tartják a változásokat. Az Együtt és a Jobbik honlapján nem található az elmúlt egy hónapban semmilyen megszólalás a kérdésben.

Az MSZP ugyan napirend előtti felszólalást és pártelnöki sajtótájékoztatót is tartott a kérdés kapcsán az elmúlt napokban. Ugyanakkor megítélésünk szerint erős kezdeményezést nem tettek, és nem érezhető, hogy ezt a kérdést az elkövetkező hónapok politikai napirendjén akarnák tartani.

A PM felhasználta a lehetőséget arra, hogy az általa irányított Zuglói Önkormányzatban elfogadtatott egy olyan újszerűnek látszó javaslatot, amely minden kerületi lakos számára egyfajta minimumjövedelmet határoz meg. Aki ezt nem éri el, annak a jövedelmét addig a szintig kiegészítik. A párt ezt az alapjövedelemről szóló társadalmi vita elemének tekinti. Ez az egyetlen olyan politikai termék a kérdés kapcsán, amely mobilizálhatná a választókat, ugyanakkor a PM hagyományosan azokban a közegekben gyengébb, ahova az üzeneteiket el kellene juttatniuk.

Összességében nem látszik, hogy az ellenzék valódi alternatívaképzést akarna a szociális rendszer átalakítása kapcsán. Sokkal inkább az látszik, hogy a Paks II. titkosítása körüli vita, vagy a külpolitikai kérdések hangsúlyosabbak számukra. Azokon kistelepüléseken ahol a megélhetési kérdés a mindennapok része (ilyen a tapolcai választókerület jelentős része), ott minimális annak a lehetősége, hogy a Putyin találkozó, vagy a transzparencia hiánya érdekelné igazából a választókat.