Policy Agenda – Gazdasági Fejlődés Index: megtorpanás a gazdaságban

Policy Agenda – Gazdasági Fejlődés Index: megtorpanás a gazdaságban

A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe ( GFI ) 2014. IV. negyedévében 0,98 azaz – az index harmadik negyedévi visszaesése ( – 0,29) után nem romlott tovább. A növekedési kilátások bizonytalanok, az üzleti környezet kiszámíthatatlannak tűnik, a pénzügyi szektor teljesítménye érezhetően csökkenni fog.

A gazdasági növekedés gyengül…

A 2014 év első felének kedvező növekedése – az uniós projektek, a választási gazdaságpolitika fogyasztást növelő hatása, az európai konjunktúra hatására főként a járműiparban gyorsuló kivitel – azaz a 8-9%-os ipari termelésbővülés és 10%-hoz közeli kivitel növekedés után lassulás következett be. Az év végére a gazdasági folyamatok már nem mutatnak egyértelműen kedvező helyzetet, sőt a csökkenő belföldi értékesítés visszaesést jelez. A járműipar első féléves 27%-os termelésbővülése októberre 21%-ra csökkent, míg a feldolgozóipari termelés volumene az első tíz hónapban 8,9%-kal bővült októberben már csak 2,4%-kal. Az építőipar jelentős, első félévi 20%-os növekedése pedig a hihetetlenül alacsony bázis és a jelentős állami építőipari megrendelés eredménye. A 2014 évi 3% feletti növekedés ellenére gazdaságunk teljesítménye még csak a 2008. évi válság előtti szintet érte el (viszont azóta a „Visegrádiak” 5-15%-kal bővültek). A látványosan javuló foglalkoztatásunk sem ítélhető nagy eredménynek, hiszen most dolgoznak újra annyian a versenyszférában, mint 2008-ban, a válságot megelőzően. Az államháztartási hiány 2015-re tervezett mértékének betartását a 2014-es kedvező deficit elérése megkönnyíti ugyan, de nagy gondot jelent majd az államadósság tervezett ütemű csökkentésének ellehetetlenülése.

A GFI indexek alakulása (2010 – 2014)*


 

A GFI index nem utal arra, hogy a gazdaság szereplői és a háztartások jelentős fordulatot látnának a működő tőke kivonulási folyamatában, vagy a magyar munkaerő elvándorlásában, viszont jelzi azt, hogy a foglalkoztatási folyamatok értelmezése, a jövedelmi viszonyok erőteljes torzulásai és több más tényező (forint árfolyam) alakulása is a fenntartható fejlődés kibontakozását nehezíti.

Változatlanul instabil a monetáris helyzet…

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévhez viszonyítva kedvezőtlenebbek. A 2014. évi és a tervezett 2015-ös államháztartási folyamatok arra utalnak, hogy adósságállományunk csökkentése nem halad a tervezett és ígért mértékben. A kormányzati hiány alacsony szinten tartása is nehéz, esetleg újabb kiegészítésekkel lesz elérhető, és a gazdálkodó szervezetek és a háztartások látják azt, hogy ez ismét őket terheli majd.

A vállalati szektor banki hitelállománya csak lassan javul, elmarad a bővülő gazdaság igényeitől. A 2015-ös költségvetési évben is fennmarad a gazdálkodó szervezetek túladóztatása, a hitelintézetek továbbra is szigorú hitelezési gyakorlata. 2014-től a gazdaság dinamizálását célzó MNB hitelprogram hatására a rövid távú hitelezés még nem bővült. A 2000 milliárd Ft kihelyezésével a KKV cégei még nem indítottak érezhető mértékű beruházási tevékenységet.

 

A háztartások gazdálkodása szélsőségeket takar…

A 2015-ös adórendszer változtatásai kedvezőtlenek a lakossági jövedelmekre- és fogyasztásra. A kormányzati lépések egyrészt növelik majd a háztartások terheit és csupán egy szűk kör számára jelentenek javuló helyzetet, másrészt szűkítik az amúgy is kereslet-hiányos fogyasztás lehetőségeit is, például a vasárnapi kereskedelem megtiltásával. A jövedelmi folyamatok az alsó három jövedelmi osztály további jövedelmi szegényedését valószínűsítik.

A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói az első félévben még vásárlóerő növekedést mutatott, de ez az év végére megszűnt. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben megvalósuló 2014 évi kis javulás ellenére a háztartások több megszorítást már nem tudnak elviselni, a háztartásoknak már több mint egynegyede az egy főre jutó létminimum alatti összegből él. A tartós munkanélküliség változatlanul súlyos gond. Az álláskeresők mintegy fele egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát és az álláskeresés átlagos időtartama is több mint másfél év.

 

Nehezen induló beruházások, változatlan külföldi tőkekivonás…

A vállalkozói szféra gazdálkodásának indikátorai összességükben nem mutatnak javuló helyzetet a következő negyedévre sem. A konjunktúra megítélésében a nyugat-európai indexek (így az IFO-index is) csak gyenge javulást feltételeznek. A vállalkozói szféra romló hangulatát megalapozta az év végére csökkenő GDP bővülés, az lassuló ipari növekedés, a lanyhuló piaci belföldi kereslet, és a változatlanul kiszámíthatatlan üzleti környezet is. A hitelhez jutás nagyon nehézkes, az adórendszer és a forint árfolyam-változás negatívan befolyásolja a vállalkozói szféra túlnyomó részét.