Az elmúlt negyedévhez képest lényegében nem változott a Policy Agenda – Ipsos „kis- és középvállalkozások konjunktúra indexe”, amely 50,4 százalék a márciusi 50,2 százalékhoz képest. A KKV-k üzleti várakozásai ugyan továbbra is olyan szinten vannak, mint a gazdasági világválság kirobbanásakor voltak, de a családi vállalatok optimistábban tekintenek a jövőbe.
A Policy Agenda negyedik negyedéves Politikai Hatás Index (PHa-index) előrejelzéséből kiderül, hogy az elkövetkező három hónapban a költségvetési törvény, az adórendszer és az önkormányzati törvény uralják a politikai napirendet.
A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index keretében folyamatosan mérjük, hogy mit gondolnak a cégvezetők az energiapiac alakulásáról, a liberalizált piacról, és ennek kapcsán a verseny lehetőségéről. Az előző negyedéves válaszok alapján a cégvezetők igényelnék, ha például az áramszolgáltatók, kereskedők versenyeznének értük, ugyanakkor a mostani válaszok alapján az látszik, hogy az átlagosnál nagyobb állami szerepvállalást várnának a kormánytól.
A Policy Agenda – Ipsos kis- és középvállalkozói konjunktúra indexe mélypontot ért el, mivel még a gazdasági válság időszakában sem volt ilyen alacsony a hazai KKV szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. Az előz két negyedév stagnálása után jelentős, majd 8 százalékponttal esett vissza ez a mutatószám, és így 42,2 százalékon áll.
Az évek óta működő gáz- és távhőtámogatási rendszer a legrászorultabbak számára a növekvő gázárakkal szembeni védelmet jelenti. A rendszer hatékonyságát azonban sokan megkérdőjelezik, a kritikusok úgy vélik, hogy más módon kellene elkölteni azt a több 10 milliárd forintot, ami gázárak emelkedésének kompenzációjára rendelkezésre áll, mivel jelenleg olyanok is részesülnek támogatásban, akik valójában nem rászorultak. Ugyanakkor azt a döntést egyik kormány sem vállalta fel, hogy megszüntesse a támogatási rendszert, hiszen ezzel egyik pillanatról a másikra a lakosság kevésbé tehetős részének, legalább 30%-kal emelkedne meg az amúgy sem alacsony fűtési költsége.
Az elmúlt hónapokban újra a társadalmi érdeklődés, és ezáltal a politika fókuszába került a „devizahiteles probléma”. Láthatólag keresi a kormány azt a szűk ösvényt, ahol politikai és gazdasági szempontból is képes még beavatkozni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ha politikai haszonszerzés szempontjából közelít a kérdéshez a Fidesz, akkor milyen járható út van számára. Sok múlik azon, hogy szeptemberben képes-e megoldást találni a Fidesz, vagy tovább húzza az időt.
A kormánypártok által beterjesztett új alkotmány-tervezet és a Széll Kálmán tervben szereplő elemek megismerése után újra erős vita kezdődött arról, hogy a szociálisan nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok életminőségének javításában milyen feladatai és kötelességei vannak az államnak. Az elmúlt években egyre többen vallották azt a nézetet, hogy a gazdaság jelenlegi állapotához képest a magyar szociális ellátórendszer túlságosan bőkezű. A Policy Agenda mostani elemzésében azt vizsgálta meg, hogy van-e alapja annak az állításnak, miszerint jobban megéri segélyen élni, mint dolgozni.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, akövetkező féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, akövetkező féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.
Csökken a cégvezetők pesszimizmusa az OTP KKV Konjunktúra Index szerint