Mi lesz a fűtési számlával?

Az évek óta működő gáz- és távhőtámogatási rendszer a legrászorultabbak számára a növekvő gázárakkal szembeni védelmet jelenti.  A rendszer hatékonyságát azonban sokan megkérdőjelezik, a kritikusok úgy vélik, hogy más módon kellene elkölteni azt a több 10 milliárd forintot, ami gázárak emelkedésének kompenzációjára rendelkezésre áll, mivel jelenleg olyanok is részesülnek támogatásban, akik valójában nem rászorultak. Ugyanakkor azt a döntést egyik kormány sem vállalta fel, hogy megszüntesse a támogatási rendszert, hiszen ezzel egyik pillanatról a másikra a lakosság kevésbé tehetős részének, legalább 30%-kal emelkedne meg az amúgy sem alacsony fűtési költsége.

Ennek megfelelően az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági akcióterv egyik hangsúlyos eleme volt, hogy 2010-ben nem fognak emelkedni a közüzemi díjak. A bejelentést követően a kormány energetikáért felelős vezetője azt nyilatkozta, hogy ősszel nem lesz gázáremelés. A mostani elemzésünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a gázár feltételezhető változatlansága ellenére, milyen változás várható a fűtési költségekben.

Támogatás még van, de már csak takarékon

A gáz és távfűtéses lakással rendelkezők 2007 óta támogatásban részesülhetnek, amennyiben jövedelmi helyzetük alapján erre jogosultak. Az idei számok alapján kb. 1,6-1,7 millió azoknak a háztartásoknak a száma, akik év elején támogatásban részesültek. A támogatási rendszerben 2010. tavaszáig négy támogatási csoport volt. A legnagyobb támogatást azok kapták, ahol a család egy főre eső jövedelme 57.000 forint alatt volt, a második kategóriába azokat sorolták, ahol 57.000 forint és 71.250 forint közé esik jövedelem, a harmadikba a 71.250 és 85.500 forintos jövedelmi sáv közé esők taroznak, míg a legkisebb támogatást azok kapták ahol 85.500 és 99.750 forint között eset ez az érték.

2010 tavaszán a Bajnai-kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatás június 30-ig igénybe vehető, de már csak a két legrászorultabb csoport számára. Vagyis a döntés értelmében az 57.000 és 71.250 forintos jövedelemmel rendelkezőknek csökken a támogatás mértéke, míg az 57.000 forint alatti jövedelműeknek változatlan maradt. Ezt a döntést lényegében megerősítette az Orbán-kormány is, amikor július 1-én kihirdette azt a rendeletet, hogy -a Bajnai-kormány döntésével megegyezően-a rendszer változatlan feltételekkel meghosszabbodik ez év végéig. Már pedig ez a döntés több, mint 650 ezer háztartás számára azt jelenti, hogy hiába változatlan a gáz lakossági ára, nekik az őszi fűtési szezonban már mégis többet kell fizetniük, mint az ez évi téli fűtési időszakban, hiszen számukra megszűnik a támogatás.

Budapesten a panelben drámai lehet távfűtés számla

A Policy Agenda elemzői megvizsgálták, hogy egy 47 m2-es panellakás esetén ez milyen változtatást jelent. A számításainkat két településre bontva készítettük el. Az egyiken a jelenlegi információk szerint nem terveznek áremelést, míg a másik településen a távhőszolgáltató bejelentette ebbéli szándékát. Példánkban Miskolc az a város, ahol nem változnak az árak. Ebben az esetben azzal kell szembesülniük a két középső támogatotti körbe tartozóknak, hogy kb. 28-30%-kal nő a havi számlájuk. A negyedik támogatotti körbe tartozóknál (egy főre eső jövedelem 85.500 forint és 99.750 forint közé esik) pedig 12%-os növekedéssel kell számolni. Ezzel szemben azok, akiknél az egy főre eső jövedelem 57 ezer forint alatt volt, illetve azoknál akik eddig sem kaptak támogatást, nem kell félnie a fűtési időszaktól, mert változatlan lesz a havi fűtési számlájuk. Mindez természetesen változatlan fűtés mennyiség mellett értendő.

Ugyanezt a példát megnéztük Budapesten is, ahol már tudott, hogy ősztől 15,6%-kal megemelné a FŐTÁV a távhődíjat. Ebben az esetben egy februári és egy őszi fűtési időszak között már jóval nagyobb eltérés van. Még a legszegényebbeknél is 23%-os emelkedés lesz, de a második támogatotti körben ez eléri a 46%-ot is.  A felső két kategóriába tartozóknál is érdemi 40, illetve 25%-os lesz az emelkedés. Ezzel szemben azoknál, akik nem kaptak eddig támogatást, jövedelmüktől függetlenül 13%-kal emelkedik meg a fűtés költsége.

Ahogy a két település példája is mutatja, a jelenlegi támogatási rendszer kivezetésé nagyfokú körültekintést igényel, hiszen ez rengeteg ember számára teheti lehetetlenné a rezsi költségek kifizetését.  Budapest esetében világosan látszik, hogy a támogatási rendszer változása és az ár emelkedés együttes hatása okán a fűtésért annyival többet kell majd fizetni, hogy a kampány témának számító távhő áfa csökkentés pozitív hatása is nyomtalanul eltűnik majd.

Gázzal sem járnak sokkal jobban

De érdemes megnézni azt is, hogy mi van azokkal, akik gázzal fűtik a lakásukat. Azzal számoltunk, hogy a kormány ígéretéhez híven nincsen gázáremelés, ugyanakkor a Bajnai-kormány alatti áprilisi áremelkedés, illetve a támogatási rendszer változása miatt az ősszel mégis sokan szembesülnek majd kellemetlen meglepetéssel. A legalacsonyabb jövedelműek között is 10%-os áremelkedéssel lehet számolni például egy kétezer köbméteres évi fogyasztású lakás esetén.(a tavaszi gázáremelés miatt) Mivel a második kategóriába tartozóknál az év elejéhez képest már csökken a támogatás mértéke 19%-os, a harmadik támogatotti körben 16%-os, míg a legmagasabb jövedelmű rászorulók esetén 9%-kal több lesz a számla összege a téli időszakhoz képest. A legkisebb áremelkedést azoknak kell elszenvedniük, a példánk esetében 8%-ost, akik eddig sem kaptak támogatást

Van-e kiút?

A kabinet által bejelentett árváltoztatási moratórium jogilag teljesülhet, ugyanakkor a lakosság érzetét tekintve már sokkal komolyabb a kihívás. A tavaszi gázáremelés, illetve a támogatási rendszer változása együttesen azt eredményezi, hogy sokaknak, akár 20%-os áremelést is el kell majd viselniük. Ha a kabinet azt szeretné, hogy senkinek se emelkedjen a fűtési költsége, mélyen a zsebébe kellene nyúlnia. Az egyik lehetőség szerint csökkenteni kellene a gáz árát, és ezt érvényesíteni kellene a távhőszolgáltatók esetében is. Egy ilyen lépés már csak azért is problematikus, mert a gáz árát meghatározó forint-dollár árfolyam nagyon kedvezőtlenül alakult az utóbbi hónapokban (áprilisban még 200 forint alatt volt a középárfolyam, addig most 218 forint felett).

A másik lehetőség szerint nem, hogy meg kellene őrizni a jelenlegi támogatási rendszert, hanem  mind a négy támogatotti kör számára jelentősen növelni kellene az állami segítség mértékét.  Számításaink szerint már csak az a lépés, hogy az idén év eleji szinten tartsa a kabinet a támogatásokat 6,6-7 milliárd forint többletet igényelne. Ebben az esetben sem lehetne biztosítani, hogy akár februárhoz viszonyítva ne legyen áremelkedés. Ahhoz, hogy teljesen el lehessen tüntetni például az áprilisi gázár változás hatását, jóval nagyobb kassza (erre az évre további 14,5-15 milliárd forint, míg jövőre ahhoz, hogy a fűtés számla senkinek se emelkedjen, 60 milliárd forintot is meghaladó összeg) kellene. Ha a döntéshozók ezt a lehetőséget választják, természetesen felmerül az a kérdés is, hogy 2011-től honnan lesz képes előteremteni a rendszer további működtetésének fedezetét a kormányzat.

MELLÉKLET

Számítások az energiaár támogatási rendszerhez

Alapadatok

A rendelkezésre álló publikus adatok alapján azzal számoltunk, hogy 2010-ben 1,7 millió háztartás kapott támogatást. Ebből a legnagyobb támogatást az jogosultak 35%-ka, a második, harmadik kategóriába tartozóknál 25-25%-a, és a legkisebb támogatást adó kategóriába a jogosultak 15%-ka tartozik. Az egyszerűség kedvéért ezeket a kategóriákat alkalmaztuk a távhő és a gázfűtéses lakások esetén is.

A 2009-es publikus adatokból kiindulva számoltuk a fogyasztást. Ez alapján a támogatott fogyasztást a gáz esetében 1500 millió m3-nek vettük, míg a távhőnél 12,8 millió GJ-nak.

Támogatotti kategóriák:

Példák

Miskolc – 47m2-es panellakás fűtése

A Miskolci Hőszolgáltató adatai alapján:

• alapdíj: 28,13 Ft/lm2/hó
• hődíj: 2956 Ft/GJ (áfa nélkül)

A fogyasztást 6,17 GJ/hó-ra becsültük, ami melegvízzel együtt értendő. Ez nem számít egyébként egy nagyon magas fogyasztásnak. Mindezek alapján a következő számokat kaptuk:

Budapest – 47 m2-es panellakás fűtése

A FŐTÁV adatai alapján:

• alapdíj: 40,13 Ft/lm2/hó
• hődíj: februárban 3068 Ft/GJ (áfa nélkül), novemberben várhatóan 3547 Ft/GJ (áfa nélkül)
• az egyszerűség kedvéért kedvezményekkel nem számoltunk (pl. energetikai kedvezmény)

A fogyasztást 6,17 GJ/hó-ra becsültük, ami melegvízzel együtt értendő. Ez nem számít egyébként egy nagyon magas fogyasztásnak. Mindezek alapján a következő számokat kaptuk:

Budapest – 2000 m3-es gázfelhasználású lakás fűtése

A FŐGÁZ adatai alapján:

• alapdíj: 12.000 forint/év (<20m3/h gázmérő esetén)
• gázdíj: februárban 87,5 Ft/m3, novemberben várhatóan 96 Ft/m3 (áfa nélkül)
• import korrekciós tényező (3,15 Ft/m3), földgáz biztonsági készletezési tagi hozzájárulás (2,07Ft/m3), energiaadó (3,03 Ft/m3)