Heves politikai viták témája lett az elmúlt hónapokban a roma integráció kérdése. A francia kormányzat ugyanis elrendelte a helyi prefektusoknál, hogy számolják fel az illegális romatelepeket, toloncolják ki az ott élőket. Elemzésünkben a kérdés mögötti politikai problémákat vizsgáljuk, és azt, hogy az események milyen hatással lehetnek a magyar belpolitikára.
Komoly társadalmi vitának kellene megelőznie az új alkotmány elfogadását, ám Magyarországon a lakosság nem annyira alkotmánytudatos, mint például az Egyesült Államokban. A tervek szerint az új alaptörvény decemberben kerül a miniszterelnök asztalára, tavasszal pedig az országgyűlés is napirendre tűzheti. A Policy Agenda elemzésében az alkotmányozás folyamatát elemzi, és öt lehetséges elemet emel ki az új alaptörvényből, ami komoly vitákhoz vezethet.
A 2011-es költségvetés benyújtása után a Policy Agenda azt vizsgálta, hogy mely területen várhatók feszültségek, melyek azok a társadalmi csoportok, akiket érzékenyen érintenek a jövő évi költségvetésből adódó változások.
Nehezebb lesz jövőre a településeknek, miután kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, Budapest veszíti a legkevesebbet. A Policy Agenda az önkormányzatok költségvetési pozícióit elemezte.
A devizahitelesek terheinek növekedése mellett a fűtési terhek emelkedése és az egykulcsos adó bevezetésének kérdése alapvetően meghatározta a politikai napirendet az elmúlt hónapokban. A Policy Agenda és a Szigetvári és Társai Kommunikációs Vállalat által ezen aktuális témákban végzett telefonos kutatása 600 fő megkérdezésével történt 2010. november 10. és 11. között.
Jövő héten véget ér az országgyűlés őszi ülésszaka, a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kormány törvényalkotási programja hogyan teljesült. Legjobban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, leggyengébben a Vidékfejlesztési Minisztérium teljesítette a kormány által előzetesen meghatározott feladatokat. Az adatokból kiderül az is, hogy a kormány, vállalásainak 62%-át teljesítette eddig (bár még egy parlamenti nap hátra van).
A fejlesztési miniszter mostantól kihirdetheti a lakossági gázárat – derült ki a december 3-ai Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosításból, illetve az ehhez kapcsolódó végrehajtási miniszteri rendeletekből. A korábbi bejelentések alapján életbe lép az új támogatási fogyasztásalapú gázár támogatási rendszer, de megmarad a régi szociális kompenzáció rendszere is. A Policy Agenda elemzésében azt tekintette át, hogy milyen okok húzódnak meg a döntés mögött, és milyen következményekkel számolhat a lakosság.
Ki lehet-e kerülni az adósságcsapdából, miközben a rezsiköltségek növekedésével egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe. Megoldást hozhatna a kártyás mérőrendszer, hiszen védelmet biztosít a fogyasztónak, hogy ne maradhassanak energiaszolgáltatás nélkül.
Az Orbán-kormány regnálásának első két hónapja után már egyértelmű volt, hogy a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be a Fidesz. Ennek lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja (hiszen a törvények többségét a frakció nyújtotta be), így az első hónapokban a kormányra csak statisztaszerep hárult.
A Policy Agenda három különböző társadalmi helyzetben lévő budapesti család bevételeit és kiadásait hasonlította össze az elmúlt év januárjára és 2011. januárjára vonatkozóan.
Az év elején mindig kiemelt ügyként kezeli a média a január 1-től várható változásokat. Mekkora lesz az áremelkedések, esetleg csökkenések mértéke, hogyan adózunk az újévben, miként változnak a lakhatás és a közlekedés költségei. A Policy Agenda elemzésében nem az egyes változásokat vizsgálta, hanem azt, hogy három különböző társadalmi helyzetben lévő család számára összességében mit hoz a 2011-es év.