A devizahitelesek terheinek növekedése mellett a fűtési terhek emelkedése és az egykulcsos adó bevezetésének kérdése alapvetően meghatározta a politikai napirendet az elmúlt hónapokban. A Policy Agenda és a Szigetvári és Társai Kommunikációs Vállalat által ezen aktuális témákban végzett telefonos kutatása 600 fő megkérdezésével történt 2010. november 10. és 11. között.

Devizahitelesek:  húsz ezer forinttal nőttek a törlesztő részletek, a világgazdasági válságot tartják a fő oknak

A PA által készített korábbi elemzések is azt mutatták, hogy a lakosság körében az egyik legérzékenyebb téma a devizahitelek kérdése. Már az Orbán-kormány megalakulásakor heves vitákat váltottak ki azok a kormánypárti politikusoktól származó nyilatkozatok, amit jelentős forintgyengülés követetett. Az IMF-vel és az EU-val való tárgyalások megszakadása tovább nehezítette azok helyzetét, akiknek a havi törlesztőrészlete szoros összefüggésben van a svájci frank, vagy az euró forinthoz való viszonyával.

A friss felmérés szerint a magyar lakosság jelentős része közvetlenül vagy közvetve érintett a devizahitelek emelkedésének problémájával. Az lakosság 34 százalékának a közvetlen családjában, 53 százalékuknak a tágabb ismeretségi, rokoni körében van olyan személy, aki devizahitellel rendelkezik. Az érintettek döntő többségének (80 illetve 77 százalék) törlesztőrészlete az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett. Akiknek saját háztartásában van ilyen típusú törlesztési kötelezettségük, azok átlagosan 20.000 forintnyi törlesztőrészlet-emelkedésről számoltak be. Ez jóval magasabb az augusztusi értéknél, amikor ez kb. 16 ezer forint volt. A válaszadók többsége (82 százalék) a többletköltségeket már csak nehézségek árán tudja kifizetni. Ebben a tekintetben nincsen változás a nyár végi adatokhoz képest.

A közvélemény megosztott abban, hogy a törlesztőrészletek hogyan fognak változni a jövőben. Hozzávetőleg egyharmadnyian látják úgy, hogy még emelkedni fognak, ugyanennyien vannak azok, akik nem várnak jelentős változást. Csökkenésben csupán 15 százaléknyian reménykednek.

A kutatásban megvizsgáltuk, hogy kit tartanak felelősnek a devizahitelek kapcsán kialakult helyzetért. Ebben a tekintetben a társadalom megengedő a politikával szemben, mivel a többség a törlesztőrészletek emelkedéséért továbbra is leginkább a gazdasági világválságot tartja felelősnek. Az Orbán– és a Bajnai–kormányhoz egyaránt közepes felelősséget rendelnek. Ez az adat körülbelül megegyezik az augusztusi méréssel.

Az Orbán-kormány egyik határozott ígérete volt, hogy a bajba jutott devizahiteleseken segít az állam egy Nemzeti Eszközkezelő Társasággal. A jövő évi költségvetés benyújtása óta köztudott, hogy költségvetési forrásokat nem rendelt a kormány az intézmény mögé, hanem egy mechanizmus felállításáról beszélnek. A kutatás során megkérdeztük a lakosságot, hogy mi a véleményük a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásáról. A többség (58 százalék) jónak tartja ezt a kezdeményezést. Az MSZP kivételével minden szavazói csoportban többségben vannak a javaslat támogatói. A válasz értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy miután részletek nem ismertek az eszközkezelő kapcsán, ezért az adatok inkább a lakossági várakozásokat tükrözik. Ez azt jelenti a kormányzat számára, hogy e téren valódi megoldást várnak a választók. Az eddigi elképzeléseket ismerve (amelyek konkrét megoldások helyett inkább egy a bankok és az ügyfél közötti megoldáskeresésről szólnak), ez az ügy komoly csalódást okozhat a társadalom számára.

A lakosság szerint emelkedni fognak a fűtési költségek, és a szolgáltatók át fogják hárítani a fogyasztókra a különadó terheit

A Policy Agenda a fűtési költségek alakulásának kapcsán készített nyári elemzésben már rávilágított arra, hogy bár a politika szeret a gáz árával (főleg annak „befagyasztásának” a látszatával) foglalkozni, valójában azonban ennél jóval több elem határozza meg a fűtőanyag árakat. Ilyen például az energiaár-támogatási rendszer, amelyet szociális alapon kaphatnak a gázzal vagy távfűtéssel rendelkező háztartások. E rendszer kedvezményezetti körének szűkítése a Bajnai-kormány időszakában valósult meg, de a nyár eleji döntésével ezt a szűkített támogatási rendszert erősítette meg az Orbán-kabinet. A jövő évi költségvetés számait ismerve kb. 650 ezer háztartás számára a jövő januári fűtési számla magasabb lesz, mint az idén fizetett. És ez teljesen független attól, hogy lesz-e gáz-, vagy távhőáremelés.

A kutatásban megkérdezettek négytizede úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban emelkedett a fűtésköltsége. Ez az emelkedés leginkább azokat érintette, akik közvetlenül fizetnek a gázért, vagyis nem kapnak semmiféle kompenzációt. A valóságban azonban csak az áprilisi gázáremelést érezhették a fogyasztók, mivel azóta nem volt áremelés. Érdekes, hogy a választók többsége (85 százalék) számít 2011 elején energiaár növekedésre. Orbán Viktor gázáremelésről szóló nyilatkozatáról – jövőre már nem lehet befagyasztani a gáz árát – a lakosság kétharmada értesült. A gázárak befagyasztásának megszüntetéséért leginkább az Orbán–kormányt (35 százalék) és a gázszolgáltató cégeket (26 százalék) teszik felelőssé. A kormányzat áremelés elleni lépéseit közepesre (3,0 pont) értékelik. Az MSZP-szavazók véleménye ennél jelentősen kedvezőtlenebb (2,2 pont), míg a Fidesz-szimpatizánsoké kedvezőbb (3,4 pont).  

A többség (81 százalék) szerint a szolgáltató cégek a kormány által kivetett különadót a jövőben megpróbálják áthárítani a fogyasztókra. A választók 52 százaléka szerint a szolgáltatók ezen kísérletét a kormány nem tudja megakadályozni. Még a Fidesz szavazóinak körében is csak relatív többségben (48 százalék) vannak azok, akik szerint ebben az ügyben a kormány hatékonyan tud fellépni az energiaszektorral szemben.

Egykulcsos adórendszer: a többség nem számít változásra jövedelmi helyzetének alakulásában

A média már részletesen foglalkozott az egykulcsos adórendszerrel, és alaposan kielemezte, hogy ez az új rendszer milyen változásokat hoz az emberek életében: kik nyerhetnek, kik veszíthetnek. Érezhetően nincsen csodavárás a kérdésben, és nem hiszik az emberek, hogy ez az intézkedés alapvetően javítja életviszonyaikat. A választók óvatosan értékelik a módosítás következményeit: legnagyobb részük (42 százalék) szerint nem fog változni nettó jövedelmük, hozzávetőleg egynegyednyien vannak, akik csekély emelkedést várnak. Negatív hatásra egyötödnyien számítanak. Ha az egykulcsos rendszer bevezetésének hatását ötfokú skálán mérjük, akkor a választópolgárok átlagos várakozása 2,0 pont, vagyis nagyarányú jövedelemnövekedésre nem számít a lakosság.

Az új adórendszer elfogadottsága a közepesnél valamivel rosszabb (2,6 pont). A Fidesz-szavazók véleménye ennél kedvezőbb (3,2 pont), de még mindig a közepes tartományban mozog. Az MSZP szimpatizánsai esetében jelentősen kedvezőtlenebb az értékelés (2,0 pont).

Álláspontunk szerint a kormánynak segít a mostani hangulat, mivel az emberek tudják, hogy nem lesz radikális adócsökkennés, emiatt aligha lehet számítani arra, hogy tömegesen csalódnának a januári fizetés készhez vétele után. Viszont az is nyilvánvaló, hogy nem fog csodafegyverként működni ez az új adórendszer, hiszena most felvállalt jelentős politikai konfliktusokhoz képest a realista társadalmi várakozások és a nettó bérekre gyakorolt tényleges hatás miatt elmaradhat a választói hála megjelenése. Sőt ha az ellenzék főüzenete – mely szerint ez az újraosztási rendszer a gazdagokat támogatja -, erőteljesebben jelenik meg a médiában, még akár károkat is okozhat a kormányoldal számára.

Végső konklúzióként megállapíthatjuk tehát, hogy a devizahitelek, a fűtési költségek, és az adórendszer kérdése igencsak megosztja a lakosságot. A kormány számára részben szerencsés a helyzet, hiszen nem várnak az emberek jelentős változásokat a jövedelmi helyzetükben, és nem hiszik, hogy a kormány képes megállítani a fűtési költségek, köztük a gáz árának emelkedését. A devizahitelesek ügyében ugyanakkor nagyobb várakozásokat érzékelhetünk a lakosság részéről. E probléma kapcsán komoly nyomás nehezedik a kormányra, bár jelenleg nem tartják jelentős mértékben felelősnek a Fidesz-KDNP-t a kialakult helyzetért. Amennyiben viszont a látványosan beharangozott Nemzeti Eszközkelező Társaság nem tud valódi segítséget nyújtani a bajbajutottaknak, hanem csupán egy újabb adminisztrációs szerv lesz, akkor rövid idő alatt jelentősen romolhat a kormánypártok megítélése.

(A részletes adatok megtekinthetőek a Kutatásaink menüpont alatt.)

2010.  november 17.