Nehezebb lesz jövőre a településeknek, miután kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, Budapest veszíti a legkevesebbet. A Policy Agenda az önkormányzatok költségvetési pozícióit elemezte.
Már az önkormányzati választások előtt is téma volt, hogy a helyhatósági választások után a települések jelentős részében pozíciót szerző kormánypártok vajon a költségvetés összeállítása során hogyan tudnak eleget tenni a polgármestereik részéről felmerülő forrásigényeknek. Mostani elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy vannak-e olyan pontok a költségvetési tervezetben, amelyek választ adnak a kérdésre. A jobb összehasonlíthatóság kedvéért az utolsó három év költségvetési számait elemeztük.
Kevesebb jut működésre
A 2009-es költségvetésben a települési önkormányzatok a település üzemeltetésére és igazgatására, a közművelődést szolgáló feladatokra, a helyi sportélet támogatására és a közösségi közlekedési feladataikra négy jogcímen is kaptak állami támogatást. Ez egy főre vetítve összesen 3.133 forint volt. Ezt a négy jogcímet eggyé olvasztotta 2010-ben a Bajnai-kormány által készített költségvetés, ezzel egyszerűsítette az önkormányzatok adminisztrációját, de jelentősen, 1947 forint összegre csökkentette az egy főre jutó forrást (ez településenként legalább 2,6 millió forintot jelentett). Az Orbán-kormány most igyekszik visszaadni valamit, és 2769 forint/főre emelné az említett támogatást (településenként minimum 3,6 millió forint). Ennek nyomán egy 400 fős falu jövőre 3,6 millió forintot kap az idei 2,6 millió forinthoz képest. Igaz, ez is kevesebb, mint a 2009-es 3,8 millió forint. Egy 8 ezer fős város esetében már nagyobb a csökkenés, mivel 2009-ben számításaink szerint 25 millió forintot, 2010-ben 15,5 millió forintot, míg jövőre 22,1 millió forintot kapnak ilyen jogcímen. Egy nagyobb város, amelyben 60 ezren laknak jobban jár jövőre, mivel 166 millió forintot kap az idei 116,8 millió forinthoz képest. De ez is kevesebb, mint a 2009-ben járó 188 millió forint.
További probléma, hogy a személyi jövedelemadóból 2009-ben a települési önkormányzatok 130 milliárd forintot kaptak, ami 2010-ben 135 milliárd forintra nőtt. Miután a gazdasági válság és az egykulcsos adó bevezetése miatt csökkennek az adóbevételek, ezért a következő évre a kormány azzal számol, hogy ezen az ágon 126 milliárd forintot tud adni a településeknek. Korábbi példából kiindulva egy átlag (itt a lakosságtól származó személyi jövedelemadó-bevételre, illetve a vállalkozások iparűzési adóerő-képességére gondolunk) 400 fős falu költségvetésébe innen 14 millió forint folyhat be a központi kalapból jövőre. Ez tavaly 14,8 millió forint volt, míg idén 15,3 millió forint. Ugyanilyen csökkenés figyelhető meg egy átlagos 8000 ezer fős város esetében, ahol 13 millió forinttal kevesebbet kapnak jövőre, mint idén. Egy 60 ezer fős település esetén ez a különbség már jóval nagyobb, 150 millió forint évente.
Amennyiben a két ágon járó támogatást összeadjuk, akkor egy átlag magyar település biztosan kevesebből gazdálkodik jövőre, mint idén. Ennek fő oka, hogy a személyi jövedelemadó bevételek csökkenése miatti visszaesést nem tudja a kormányzat kompenzálni a működési normatíva emelésével sem. Ez növelheti a feszültségeket a frakción belül is. Vélhetően ezért is próbál más egyéb módon, egyedileg segíteni a kormány a helyi településeken. Az úgynevezett központosított előirányzatok közül van egy, amely lényegében az egyedi nehézségek kezelésére szolgál. Ezt a miniszter által pályázaton kifizetett forrást elvileg a helyi önkormányzatok feladatellátásnak racionálisabbá tételére lehet felhasználni. Ez az összeg 2009-ben 5 milliárd forint felett volt, amelyet idén 1,9 milliárd forintra csökkentettek. Ezen a területen jelentős, 5,4 milliárd forintért fordulhatnak jövőre az önkormányzatok a kormányhoz.
Nem javul a szociális szféra helyzete
Több olyan problémát sem tudott a kormányzat kezelni, ahol az idei évben már jelentősen csökkentek az állami normatív támogatások. Így az okmányirodák működtetése, az építésügyi igazgatási feladatok esetében, a körjegyzőségek működtetésénél is csak azzal az összeggel számolhatnak a települések, amit idén is megkaptak. Magyarán a 2009-es évhez képest a csökkenést nem tudta kompenzálni a jövő évi büdzsé, reálértéken csökken az idei évhez képest az a pénz, amit az államtól remélhetnek. De ugyanígy nem változtat a kormány az idegenforgalmi adóból befolyó pénzen sem. Mivel míg 2009-ben 2 forintot kaptak az önkormányzatok minden idegenfogalmi adóforint után, addig ez idén 1 forintra csökkent, de jövőre is így marad. Szintén stagnál az állami normatíva mértéke a fogyatékos személyeket ellátó intézményeknél, a szociális és gyermekvédelemi bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményeknél, vagy a falugondnoki ellátásnál, az utcai szociális munkánál. Ez hagyományosan érzékeny terület, mivel egy-egy ilyen fiskális döntés olyan kiszolgáltatott csoportokat érinthet, ami komoly társadalmi ellenérzést eredményezhet. Azzal, hogy jövőre tavalyihoz képest csökkentett normatívát kapnak ezek az intézmények, bizonyosan feszültséget kelthet, mivel számolniuk kell a fenntartóknak, hogy például a minimálbér emelése miatt növelni kell a személyi kiadásokat, aminek így nem lesz fedezete.
Ki jár jobban? A megyei önkormányzatoknak könnyebb lesz
A Bajnai-kabinet jelentősen csökkentette a megyei önkormányzatok működésre fordítható forrásait, hiszen a települési önkormányzatokkal szemben könnyebben lehetett hozzányúlni a működési támogatásukhoz. Az Orbán-kormány tudatosan a megyerendszer megerősítésére helyezte a hangsúlyt. Ebből következően, amíg például a kb. 398 ezer lakosú Baranya megye idén 66,6 millió forintot kapott, az összeg jövőre 91,1 millió forintra növekszik. Hozzá kell tenni, hogy még így sem éri el a 2009-es szintet, amikor 147 millió forintos támogatást kaptak a központi költségvetésből normatív alapon. Érdekes, bár az októberi eredmények tükrében nem meglepő, hogy Budapest jár a legjobban. Tavaly a fővárosi önkormányzat igazgatási, sport- és kulturális feladataira 850 millió forint járt, ez erre az évre 666 millió forintra csökkent. Jövőre a tervek szerint nem csak az idei évet, hanem az egy évvel ezelőtti mértéket is meghaladva 867 millió forintot kapnak.
De nemcsak itt kapnak többet a megyék. Az önkormányzatok a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapják a költségvetésből. Ebből a megyei önkormányzatok 2009-ben 12,7 milliárd forintot kaptak, amit 5,6 milliárd forintra csökkentettek ebben az évben. A jövő évi költségvetés ezt némileg emeli, és 6,8 milliárd forintot ad ilyen jogcímen a megyéknek. Mindezt természetesen csak a települési önkormányzatok kárára teheti meg, hiszen ezt az amúgy is csökkenő összegű, közös személyi jövedelemadó kalapból finanszírozzák.
Az oktatásban átalakítások lesznek
Ugyan nem növelte a közoktatási alap-hozzájárulást a kormányzat (ez az úgynevezett gyermekek után járó alaptámogatás), de pénzügyi ösztönzőkkel átalakításokat tervez a kistelepüléseken. Erősíteni kívánja, hogy a kisebb falvak úgy oldják meg az alapfokú oktatást, hogy társulnak a környező településekkel. Ebben az esetben az államtól nagyobb támogatást kapnak, mintha önállóan próbálnának meg fenntartani egy intézményt. Növelik a bejáró gyermek utáni normatívát, illetve az autóbusszal utaztatott gyermekek támogatását is. Ezzel együtt a tagintézmények is több pénz kapnak jövőre, mint idén. Érdekesség, hogy csak a közoktatásban próbál hatni a településekre, a szociális ellátások esetében nem találhatóak ilyen ösztönzők a jövő évi büdzsében.
Összességében a 2011-es költségvetés nem kezeli a Fidesz által még ellenzékben felvetett problémákat. A számok azt mutatják, hogy a költségvetés lehetőségeihez mérten próbálta a működési normatívák némi növelésével (bár ahogy jeleztük, ettől még csökkent a mozgástere az önkormányzatoknak) elfogadhatóbbá tenni a büdzsét a polgármesterek számára. Ez politikailag elemi érdekében áll, mivel sok polgármester van a Fidesz-KDNP frakcióban. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy az elkövetkező években biztosan megoldást kell találnia a kormánynak arra a jelentős hitelállományra, ami az elmúlt években halmozódott fel az önkormányzatoknál. Ez annak ellenére jelentős forrásokat igénylő feladat, hogy közvetlen politikai előny nem származik belőle, hiszen a választók számára nem látható annyira élesen és egyértelműen a probléma, és annak szükségszerű megoldása sem hozza lázba a tömegeket.
Budapest, 2010. november 10.