A jövő évi költségvetés benyújtásával egyértelművé vált, hogy a kormány nem mer belevágni egy jelentősebb bérfelzárkóztatási programba. Hátravannak ugyanaz idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.
Időpont: 2014. november 13. (csütörtök)
Helyszín: Kossuth Klub nagyterem, 1088 Budapest VIII., Múzeum utca 7.
Moderátor: Rózsa Péter, újságíró
10.00 Köszöntő – Jan Niklas Engels, Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti képviseletének vezetője
Az internetadó bejelentését követően azonnal politikai találgatás kezdődött, hogy mi lehet ezzel a kormány célja: figyelemelterelés, költségvetési igény, kiskapu befoltozása? Vitathatatlan, hogy nem a vasárnap esti tüntetés volt a célja a kormánypártnak, mivel ez az elmúlt öt év egyik legjelentősebb kormányellenes megmozdulása volt. A Policy Agenda az okokat, és a lehetséges következményeket elemzi.
Orbán Viktor az önkormányzati kampány értékelése során azt a víziót jelölte ki az ország számára, hogy 2018-ra lehetőség szerint senki se kapjon jövedelempótló támogatást, hanem aki akar, dolgozhasson. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mit is jelentene ez a gyakorlatban, és eddig vajon mit tett ennek érdekében a kormány?
Az önkormányzati választások eredménye hónapokkal korábban borítékolható volt. Látszott, hogy a baloldal a jelöltállítás időszakában is hátrányba került – nemcsak a főpolgármesteri posztra gondolunk -, és a kormánypártok népszerűsége töretlen volt. Mégis volt néhány kérdés, amelyre választ kellet, adjon október 12-e, és ez főleg a baloldali pártok versenyfutását érinti. A Policy Agenda elemzésében a kistelepülések szavazatait vizsgálta meg.
Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke jelentősen csökkent az elmúlt negyedévhez képest, és lényegében a 2014. I. negyedévi várakozásokat mutatja. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a tavaszi választásokat kísérő a gazdaság helyzetéről szóló erőteljes kormányzati reklám növelte a cégvezetők várakozásait. A felfokozott hangulat elmúlása mérsékelte az optimizmust is. Ennek eredményeképpen jóval visszafogottabbak a fejlesztési tervek is.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda a magyar kis- és középvállatok vezetői körében készített felmérést a jövő évi minimálbérre, és egy lehetséges hosszú távú bérmegállapodásra vonatkozóan.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Agenda meghirdeti a „Dolgozni akarok!” című fotópályázatot. Olyan 16-25 év közötti fiatalok pályamunkáit várjuk, akik a fényképezőgép segítségével dolgozzák fel a fiatalok munkanélküliségének, a hivatástudatának, a pályaválasztásának kérdéskörét.
Ez év végén a törvény szerint megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy miért tart a kabinet bizonytalanságban tart több tízezer embert, és hogyan ütöttek vissza a nyugdíjrendszer kapcsán korábban tett elvi vállalások. A kormány törvényalkotási programja szerint nem is kívánnak foglalkozni a kérdéssel ez évben.
A tavaszi országgyűlési és európai parlamenti választások egyaránt megmutatták, hogy az ország három részre szakadt. A 20 ezer fő alatti településeken a baloldali pártok már csak a harmadik erőt jelentik, és a Fidesz-KDNP helyzete megkérdőjelezhetetlen. Az önkormányzati választások kapcsán a Policy Agenda megvizsgálta a legkisebb településeket, hogy hogyan teljesített a jelöltállítási szakaszban az MSZP, Együtt, PM és a DK. Az eredmény mélyülő válságot mutat.