A Policy Agenda múlt heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen kampányra lehet számítani tavasszal. A kormánypártok számára a sikerhez vezető út fontos elemei: semmi kockázat, kevés hiba. A jogalkotás az egyik forró terület ebből a szempontból, de az előzetes adatok azt mutatják, hogy a kabinet teljesítményét erőteljesen „lecsavarják” a következő két hónapban.

Tovább

A köztársasági elnök döntése alapján már ismert, hogy április 6-án lesz az országgyűlési választás. A politikai erőviszonyokat látva lassan kirajzolódik, hogy kik szállnak majd harcba a szavazatokért. A Policy Agenda heti elemzésében azt mutatja be, hogy milyen hőfokú kampányra kell számítani az elkövetkező két és fél hónapban.

Tovább

A parlamenti ciklus utolsó hónapjaiban új Házszabályt akar a kormánypárti többség elfogadtatni. A Fidesz képviselői szerint ennek egyik legfontosabb eleme, hogy általános szabály szerint egy törvényjavaslat benyújtása és az általános vitájának elkezdése között hat napnak kell eltelnie. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a jelenlegi parlament mennyire tartja be ezt a szabályt.

Tovább

A múlt héten éles vitát váltott ki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének interjúja, amelyben kritizálva a mai törvénykezési gyakorlatot egyfajta rendeleti kormányzás bevezetését tartaná jónak. A Policy Agenda ebben a törvénykezési ciklusban többször is elemezte a parlament tevékenységét, és számokkal támasztottuk alá, hogy az elmúlt 20 évhez képest egy új módszer, a frakciókormányzás honosodott meg. Lehetséges, hogy ezzel a saját maga által bevezetett modellel kíván szakítani a Fidesz?

Tovább

Új kormánystruktúra kialakítását nem csak abból a szempontból lehet elemezni, hogy hány tárca és milyen formális hatáskörök találhatóak benne, hanem hatalomtechnikai szempontból. Elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy az új kabinetben kik uralják a kulcsfontosságú területeket, amelyek a teljes kormányzati mechanizmusra kihatással vannak.

Tovább

Kongresszus utáni helyzetelemzés

Szombaton tartotta a parlamenti választások utáni tisztújító kongresszusát az MSZP. Kérdés az, hogy ezek után erősíteni tudja e váltópárti szerepét a szocialista párt, vagy továbbra is veszít támogatottságából. Egy politikai párt jövőbeli szerepét nem csak az határozza meg, hogy mit tud, vagy akar magából mutatni, hanem az is, hogy a külső környezet, benne a többi párt, és a társadalomban róla kialakított kép mit enged számára. Ebből a szempontból elemeztük a hétvége eseményeit.

Tovább

 Az országgyűlés első 50 napjának értékelése

Az Országgyűlés első ötven napja kiváló alkalom arra, hogy megnézzük mi történ a Parlament megalakulása óta. A számok, statisztikai eredmények segítségével értékeljük az egyes képviselőcsoportok munkáját, és megnézzük, hogy a mostani tempó miben különbözik a 2002-es és a 2006-os parlament megalakulásának kezdeti időszakától.

Tovább

Új modell született, a frakciókormányzásé, a kormány eddig háttérben maradt.

Az újonnan megalakult parlament első ülésszakának lezárultával sokan sokféleképpen elemezték már az új kormányzat eddigi teljesítményét. Legfrissebb elemzésünkben az elkészített törvényjavaslatok, kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek számát alapul véve vonunk le következtetéseket. Álláspontunk ez alapján, hogy a fölényesen megnyert választások óta a Fidesz a korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be. A modell lényege, hogy a kormányzást tulajdonképpen a Fidesz parlamenti frakciója irányítja, így az első „felvonásban” a kormányra csak a statisztaszerep hárult.

Tovább

Súlytalannak, inkább reprezentatívnak tartják a köztársasági elnök intézményét a mai magyar politikai berendezkedésben. Az elmúlt húsz évben regnált három államfő igyekezett betölteni, sőt, tágítani a rá szabott keretet, ennek hatására már a közvélemény is jól ismeri, hogy a jogszabályi és politikai mezőben a köztársasági elnöknek milyen mozgástér áll a rendelkezésére. Az államfőnek valójában két olyan jogköre van, amivel nemcsak verbálisan fejezheti ki szándékát. Az egyik a kinevezési jogkör, hiszen akaratán kívül néhány kulcspozícióba nem lehet jelöltet kinevezni, a másik pedig a sokat emlegetett elnöki vétó.

Tovább