Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest.
Tovább
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) – a tavalyi erőteljes és az idei első félévi kedvező GDP növekedés eredményeként – 2019. II. negyedévében (1,04%) változatlan optimizmust mutat, bár a konjunktúramutatók enyhe csökkenése arra utal, hogy nem folytatódik a gazdaság korábbi erőteljes javulása. A háztartások és a vállalatok körében maradt az eddigi optimizmus, de bizonyos kételyek mutatkoznak a külső gazdaság lassulása, valamint a hazai meglévő és növekvő mennyiség/minőségi létszámhiány miatt. A fiskális és monetáris környezetet pedig az erősödő infláció, a forint változatlan gyengesége is befolyásolja. A lassuló – főként a német – konjunktúra és ezen belül is a hazai autóipari termelés várható szűkülése komolyabb hatással lehet a magyar növekedésre.
Tovább
A Fidesz-KDNP a 2018-as választásokon ismét visszaszerezte kétharmados többségét a parlamentben. Az elmúlt három parlamenti ciklusának első évét összehasonlítva az látszik, hogy csökkent a parlamenti törvénygyár teljesítménye, újra erős a kétharmad szerepe, ugyanakkor csökkent a kormánypárti frakció fontossága. A Policy Agenda a számok tükrében elemezte a parlamenti évadokat.
Tovább
Az elmúlt 10 évben a kormányzat több, mint 1.700 milliárd forintot költött el a közfoglalkoztatási program működtetésére. A közmunkaprogram munkaerőpiaci, szociális, gazdasági és politikai aspektusú megközelítése nagyon eltérő megítélést hoz felszínre. Időközben elkezdődött a közfoglalkoztatási rendszer leépítése. Ennek következményeit vizsgálta meg a Policy Agenda elemzésében.
Tovább
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2019. februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 345.900,- forint volt – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek összességében.
Tovább
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Ezt követően – annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája – a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását. A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében valósul meg.
Tovább
A munkaerőhiány mellett nem ritkák a helyi munkaerőpiaci krízisek, amelyek olykor több száz ember munkáját fenyegetik. A 2020. évi költségvetés alapján az állam csökkenti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásait. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mi áll a háttérben, milyen változások voltak az elmúlt 10 évben?
Tovább
A májusi európai parlamenti választások eredményeit nézve ismét látszik, hogy településtípusok alapján milyen jelentős törésvonalak vannak a választók között. Míg Budapesten inkább 40%-hoz közelít a Fidesz, addig a községekben átlépték a 60%-os támogatottságot. A Policy Agenda a korábbi választások eredményei alapján megvizsgálta a közmunkával erősen érintett, illetve a falusi CSOK programba bevont települések eredményeit.
Tovább
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a tavalyi erőteljes éves GDP növekedés és az idei év első hónapjaiban tapasztalt bővülés után a későbbiekre már lassulást jelez. A mutató értéke 2019. I. negyedévében (0,99%) a korábbihoz hasonlóan nem mutat növekvő optimizmust, azaz nem folytatódik a gazdaság elmúlt negyedévekben jelentős, a tervezettnél is jobb javulása.
Tovább
Az elmúlt hónapok eseményei ráirányították a figyelmet a magyar szakszervezeti mozgalomra, illetve annak tagságára. Ugyanakkor keveset tudunk arról, hogy kik is azok a munkavállalók, akik havi fizetésük egy részét arra áldozzák tagdíjként, hogy közösen megszervezzék jogaik védelmét. A legutolsó átfogó felmérést 2015-ben végezte el a KSH. Ez alapján 329 ezer ember állította magáról, hogy szakszervezeti tag. A Policy Agenda kutatási programjában az elmúlt hónapokban a 2017. évi jövedelmekről szóló adóstatisztikák alapján megpróbáltunk frissebb adatokhoz jutni a szakszervezeti tagságot érintően.
Tovább